Azt eddig is tudtuk, hogy bizonyos műsorok nem fogják meghozni azt a nézettségi számot, amit a készítőik reméltek tőle. Jakupcsek akkora nagyképű szöveggel szólt játékosához "Az igazság ára" című műsorban, hogy majdnem rászakadt a lámpasor fentről. Mondatába azt foglalta bele, hogy 2 millió néző látja éppen a műsort, aminek természetesen a fele sem volt igaz. A nézők egy része ráadásul a felénél elkapcsolt, mert az idősebb hölgy szexuális élete kevésbé izgatta őket, mint más műsorok. A teljes lakosság körére kivetítve is csak 950.000 körüli nézőszámot ért el a produkció, ha hihetünk az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatainak. Tételezzük fel, hogy ebben az esetben még el is fogadjuk a számokat. A gondolkozás azonban ismét megindul. Mennyire lehet hinni az AGB adatainak?

Tudni kell, hogy az AGB az egyedüli, aki most ebben a szakmában tevékenykedik nálunk, és független működése tenné lehetővé, hogy a reklámpiac szereplői megfelelően tájékozódjanak arról, hol és mennyiért érdemes nekik drága perceket vásárolni a képernyőn. Az AGB kiválaszt 840 háztartást, ahol 2200 4 éven felüli személy él. Érdekes, hogy arról mindig más verziót hallunk és olvasunk, hogy miként működik a mérés. A legfrissebb verzió szerint a tévékbe épített detektor érzékeli a ki- és bekapcsolást, az időtartamot, a nézett csatornát, és egy külső egység segítségével állíthatják be, hogy éppen ki az, aki nézi a televíziót. Az AGB pedig minden éjjel telefonon keresztül hívja le a nézettségi adatokat. A kérdések pedig máris ott tombolnak bennünk.

Lehet-e reprezentatív minta 10 millió emberre kivetítve 2200 személy? Illetve lehet-e ez a 2200 ember a reprezentatív minta a társadalom egészére nézve. Nyilván kell egyfajta perverzió, hogy az ember olyan háztartásban éljen, ahol a Nagy Testvér megfigyeli a tévézési szokásait a családtagoknak, ami nem biztos, hogy feltétlen az átlagember szintjét adja. Sőt a készülék nyilván nem látná az én esetemben, hogy a Doktor House közepén lévő reklám alatt kiszaladok fogat mosni, így az akkor reklámozó cég rám eső része az ablakon kidobott pénz volt, bármennyire is nézem a sorozatot. Visszakanyarodva az eredeti vonalhoz, nem látom annak realitását, hogy a nézettség mérésbe bekapcsolódó emberek feltétlenül az átlagos néző kategóriájából kerülnek ki. Ebből a szempontból egyszerűbb az internet világa, itt a klikk az klikk.

Menjünk tovább a témában. Ekkora mennyiségű ember között viszont, aki pénzért engedi nézni az életét, nyilván vannak link alakok, akik nem végzik megfelelően a feladatukat, és otthagyják menni a tévét „egész család nézi” beállítással, miközben mindenki sürög-forog a lakásban, ügyet sem vetve a tévé képernyőjére. Ezek pedig a kis minta miatt igen nagy torzulást hozhatnak az eredménybe. Gondoljunk bele, hogy a fent említett műsor esetében egy háztartás téves detektálása mekkora torzítást okoz a végeredmény tekintetében. Nem utolsó sorban pedig azt tudjuk, hogy többszöri kísérletre sem sikerült egyetlen olyan személyt sem fellelni, aki részt venne a mérésben. Én egy dologra emlékszem. Volt egy főiskolás csoporttársam, aki még hajdanán - a nem elektronikus mérésű időben - fél évre beszállt az üzletbe. Félévkor megvágták több tárgyból, ami miatt kényszerpályára került egy időre, és a felesleges idejét azzal töltötte, hogy jegyzetelte a tévézési szokásait. Ő sem volt számomra semmilyen szempontból reprezentatív a társadalom egészére nézve, ezt biztosan kijelenthetem.

A Szonda Ipsos mutatott be újabb, szerintük hatékonyabb és jobb minőséget hozó mérési módszert, amivel eddig úgy tűnik nem sikerült betörnie a piacra. Pedig elemzésének adatai a próbaidőszakban sokkal hihetőbbek voltak, de nem mutattak akkora eltérést, ami miatt gyanakvóvá válhattunk volna. Egyszerűen csak jobbnak tűnt. A kérdés az, hogy lesz-e még az online letölthető és nézhető tartalmak megjelenése előtt olyan módszer, aminek hihetünk, mert valóban megtestesíti a társadalom egészét?

A bejegyzés trackback címe:

https://mover.blog.hu/api/trackback/id/tr86375746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Peter 2008.03.11. 11:35:20

Spec ezt nem is tudtam, hogy csak 2200 ember véleménye alapján jönnek ezek az adatok. Ezek alapján azt gondolom, hogy hülye az a reklámozó, aki nem a saját megérzésre, hanem ezekre az adatokra ad. A Barátokközt alatt tény, hogy jó reklámozni, de a lista alapján máshol már vannak kétségeim.
A TV2 meg béna.

Bit Rot 2008.03.12. 15:48:15

Szerintem a zavarok egy része szűrhető.
Aki link alak, az nem csak egy nap link, hanem mindig. Ez pedig látszik majd a statisztikából, hiszen nála egész nap az egész család nézi a tévét -- ami nyilván hibás adat.
Ezt már ki lehet szűrni.

Biztos van még sok szűrő és korrekciós lehetőség.

TommyBravo 2008.04.01. 16:37:42

Azért az általad felvetett kérdések nem benned merültek fel először, hanem az érdekeltekben is, így a hirdetőkben, a tévékben és a mérést végzőkben is. a statisztika érdekes - és csak látszólag hullaegyszerű tudomány, ha kihagyjuk a közhelyszerű, "csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam" szövegeket. Egy ekkora minta, ha nem is 100%-os, de elég megbízható eredményt ad. A felmérést végzők/végeztetők túl sok pénzt kockáztatnak ahhoz, hogy ész nélkül bízzanak meg adatokban. Több infó: index.hu/kultur/media/agbhun

movhu 2008.04.01. 16:47:20

Olvastam a cikket, de nem teljesen győzött meg...számolgattam én is jobbra-balra. A módszer maga nem rossz, nekem egyetlen gyenge pontnak az tűnik, ahogyan a bevont személyek kiválasztása történik. Ki tudja.
Az igazság az, hogy írásaimban én is ezekből dolgozom, tehát pillanatnyilag ezt fogadom el leghitelesebbnek.
süti beállítások módosítása