Feladat leírása: Továbbítson egy levelet a Postánál, normál, kisméretű szabvány borítékot használjon. A feladat egyszerűsítése érdekében a borítékot előre biztosítjuk, önnek csupán a bélyeget kell rá beszereznie, és elsőbbségi küldeményként feladnia a postán.

Egyszerűnek és rövidnek tűnő feladat ez így az űrutazás korszakában, ám rendkívül becsapós a feladat kiírás. Ugyanis ezt a Magyar Postánál kell végrehajtani. Ugye, aki járt már ilyen hivatalban, az érzi a helyzet bonyolódását ebben a peremfeltételben. Én is éreztem, de nem gondoltam volna, hogy ez ekkora kihívást fog jelenteni, és ekkora időt vesz el az életemből.

A legközelebbi Postára szépen beléptem 18:22-kor, és annak rendje-módja szerint beálltam a sorba, néhány embertársam mögé. Szokásos kép fogadott, hiába a sok ablak, forgalmas hivatal, ennek ellenére egy ablak a csekkel várakozóknak, és egy ablak a levelezni szándékozóknak. Hátul – az ablakok túloldalán lévő világban - fel alá járkáló emberek, szemmel láthatóan jól érzik magukat, és elviccelődnek a közéleti eseményeken. Én türelmes vagyok, nézelődöm, olyan izgalmas hely egy postahivatal. Némi kavarodás, mert itt is kellemes szokás, hogy a postás lusta felmenni az ajánlott levéllel az első emeletnél fentebb lévő lakásokhoz, csak bedob egy cetlit, hogy küldemény jött. Az emberek meg jönnek ide, és szépen ki kell keresni nekik a levelüket, és sorban átvetetni velük. Nem baj, bizakodó vagyok, hiszen csak 5 ember áll előttem. Szemmel láthatón senkit sem zavar, hogy 18:40-kor én még mindig ugyanott állok, mert a nagyszerű Postán elkavarodott a levél. Ez utóbbi talán nem is meglepő. Eközben mögöttem még jó néhány ember összegyűlt. Érzem a feszültség fokozódását, mert 19:00-kor zárás. Ezt a dolgozók is érzik, és csodák csodája történik valami. Hirtelen valakinek eszébe jut még egy ablakot nyitni. Itt már mennek a dolgok, levelet beadom, 100 Ft-ot kifizetem, és boldogan(?) lépek ki az ajtón. 18:54.

Fotocellás ajtó nyílik számomra, hogy ne fárasszam a kezem. A falon integet nekem a Plazma TV, a legújabb hirdetésekkel. Vehettem volna könyvet, bögrét és még ki tudja mit a Postán. Minden olyan szép és jó. Csak egy valami zökkent vissza a valóságba. Az, hogy nem akarok Plazmareklámot, nem akarok könyvet vagy bögrét. Sőt, kinyitom magamnak az ajtót, nem kell fotocellás. Csupán egyet akarok. Levelet feladni, és lehetőleg nem fél óra alatt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.