Előre szeretném közölni, a fiammal teljesen objektív vagyok. 14 éves múlt éppen, ebből és a jelleméből adódóan viselkedése provokatív, néha engem is ki hoz a béketűrésből. Több okból kifolyólag az esze ellenére tanulási nehézségekkel küzd, és totál csődnek tekinteném a nevelésemet, ha eközben a lányunk nem volna a mintatanuló, aki számára az egyetlen elfogadható helyezés az évfolyamelső. Mivel nem volt más lehetőség, ezért kénytelenek voltunk keresni egy olyan iskolát, ahol állítólag speciálisan foglalkoznak vele. Nem egy egyszerű eset. Az iskola messze van, reggel munkába menet autóval viszem, hazafelé BKV. Azért, hogy megkaphassuk az emelt normatívát, illetve nem mi, hanem az iskola, egy rakás helyre el kellett vinni a gyereket, megmutogatni, hogy tényleg rászorul. Így indulhattunk el az új iskolában úgy, hogy ne kelljen fizetni érte. Úgy gondolom, ennyit megérdemlek, mint tisztességes adózó. Tavaly év végén közölte az iskola, hogy megvonta a főváros a támogatást, és mégis fizetni kell. Szerencsére jó kerületben lakom, az önkormányzat a maradékot megint csak kifizette, tehát még mindig megúszom fizetés nélkül. Igaz csak én, és nem az állam. Viszont nem minden szülő volt ilyen szerencsés helyzetben, ezért az iskola létszáma felére csökkent, dupla fős osztályokkal, elvesztve az eredeti varázst. Most azonban nem ugrálhatok, 8. osztályban nem fogom ezzel nyírni a gyereket. Szeretném eloszlatni azok ködét, akik azt hiszik, hogy jobb egy ilyen iskola. Persze tisztelet a kivételnek. Lássuk milyen jellemzői vannak.

A gyerekek összetétele elég speciális, mindegyik küzd valamilyen problémával. Megy az egymással való kötekedés, időnként a termek módszeres amortizálása. Kérdem én azonban, ha tudja ezt a pedagógus, akkor miért nem felügyelik azt a nem túl sok gyereket? A gyerekem időnként úgy viselkedik, hogy az kívánni valót hagy maga után, ezt tudom. Ez alatt kérem azt érteni, hogy pl. órán egyszer csak elfelejt figyelni, és rá kell szólni. De könyörgöm, ezért jár oda, és nem egy normális suliba. Persze ilyenkor behívnak. Hogyan? Apuka, holnap 10-re jöjjön be! Álljon meg a menet. Én is, mint minden más normális ember, dolgozni járok, ahol nem úgy működik, hogy ma beszólok, hogy holnap nem jönnék. Ekkor kicsikarok egy értelmes időpontot, amire meg húzzák a szájukat. Simán előfordult, hogy megunták pl. a gyerekemmel foglalkozni, és bő egy hét kényszerszabadságra rakták, azaz hazaküldték, annak ellenére, hogy igazolást nem kellett vinnem. Majd ők elintézik. Elvileg viszont tanulni járna oda a gyerekem, amiből annyi igaz, hogy tudom mit kellene tudni matekból, és hétvégén meg este tolom a fejébe ÉN. Pedagógia szempontjából az ott tanító „pedagógusok” számomra eléggé leírtak, egyáltalán nem próbálják meg kezelni a gyerekek problémáit, tőlük meg is ölhetik egymást. A legnagyobb pedagógiai fogás, hogy egyesével vagy kollektíve behívják a szülőket, és letolják őket, hogy milyen gyerekük van. A szülő meg bólogat és kész. Most pedig ne jöjjön nekem senki azzal, hogy minden eszközt elvettek tőlük. Sajnos a maradékkal sem élnek. És most jön az írás apropója.

Valaki megrongálta a fehér táblát az osztályteremben. Apró benyomódások rajta, állítólag tolltól származik. Engem tökre nem zavarna, de nem az én dolgom eldönteni. Bűnös nincs, mert az állítólagos tettes…szóval olyan családból származik…hogy nem érdemes kijelölni őt bűnösnek. Lényegtelen. A fiam is bekerült a bűnbakok közé, lehet volt is hozzá köze, szerinte nem, nem tudom kinek higgyek már. Előkerül a fizetés kérdése ma. A gyerek állítja, hogy ő nem fog fizetni (vagyis én), mert ő nem tette. Szó szót követ, és az igazgatónő üvölt a gyerekkel, hogy „A kurva anyádat, akkor is ki fogod fizetni”. Íme korunk nagyszerű pedagógusa, aki hangoztatja magáról, hogy ő aztán mennyire szívén viseli az ilyen gyerekek sorsát. A gyerek bekattan, erre nagyon érzékeny, és következetesen kijelenti, hogy már csak ezért sem. Megint jön a telefon, hogy menjünk érte. Mert az úgy megy. Hazaküldték, ezzel megszűnt a felelősség. Ma fogadóóra, már látom nem lesz nyugis. Mindenki így keressen a gyerekének alapítványi iskolát. El kell mondanom, hogy az iskola, ahová a lányom jár, sokkal normálisabb pedagógusokkal van tele. Pedig az csak egy „normális” iskola. Sajnálom, hogy az állam a közös pénzünkből egy ilyen intézményt támogatott. Szerencsére részemről már nem sokáig. Az iskola neve és címe nálam.