Mondd ki vagy te, bábu-e vagy ember ?
2007.10.26. 16:34
Ki emlékszik már a New Times zenekarra, akik Hódmezővásárhelyen a 90-es évek elején meglehetősen színvonalas elektronikus zenét játszottak ? Pedig Lányi Lajos, azaz a Lányi Lala ott kezdte. Az ő egyik daluk visszhangzik a fülembe, mikor néha az emberi butaság bizonyos formáival találkozom. Nyúljunk azonban még a New Times-nál is nagyobb szövegíróhoz, és ha már az elmúlt héten olyan sokat idéztem tőle, ma is ezt teszem:
"Kérlek, törd össze ezt a poharat - és szabadíts meg bennünket az átkozott előítéleteinktől, és a hülye mániától, hogy mindent meg kell magyarázni, és hogy csak azt merjük megtenni, amit a többiek helyeselnek" - Coelho
Mi lenne, ha egyszer az életben az embereket nem az érdekelné, hogy mit gondol a szomszéd, a szülő, a testvér és nem ez alapján ítélnénk meg egy tett helyességét vagy helytelenségét. Bármilyen furcsa is rádöbbeni, a dolgok jóságát egy kicsit sem határozza az meg, hogy hányan teszik azt, vagy mennyien ítélik el azt a cselekedetet. Mi lenne, ha egyszer nekifutnánk a dolgoknak, elmondanánk a SAJÁT véleményünket, és annak megfelelően is cselekednénk. Az élet megannyi területét kusza pókhálóként szövi át a kötődés mások véleményéhez. Amikor visszagondolok elmúlt életemre, akkor küzdelmeket látok, amikor más emberek meg próbálják megmagyarázni, hogy miért nem jó úgy, ahogy én gondolom, és legfőbb indokként soha nem valami értelmes tűnik fel. Mindig megjelenik benne az emberek véleményétől való függőség. Amikor már nem olyan formában, hogy mi a véleménye erről X.Y-nak, akkor jön az, hogy ez mennyire nem általános, hogyan gondolják mások, meg mennyire más az általánosság. Ilyenkor pedig előveszem az általam kreált 3 éves szabályt. Beszéljünk róla 3 év múlva, lássuk vajon mi volt a jobb. Persze nem állítom, soha nem is állítottam, hogy ez mindig 100 százalékos siker, de minden esetben 100 százalékos elégedettség. Elégedettség, mert nem a divat mondja meg, hogy ki vagyok, hanem én. Én ÉN tudtam maradni, nem más, nem bábu, nem az akit a tömeg vagy a tömegtől való félelme irányít. És ez mindig is kifizetődő volt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.