Apró emlékeim vannak arról, hogy óvodás koromban nagyritkán megjelent egy ember, aki hozta a kisméretű mozgófilmes vetítőgépét, és néhány rajzfilmet megnézhettünk az óvoda ebédlőjében. Jó kis szórakozás volt, a téli napokon ezzel is el lehetett ütni egy órát, a gyerekek jól érezték magukat, és nem kellett elmenni a moziba. Mára odáig fejlődött a technika, hogy nem kell komolyabb előkészület, a megfelelően felszerelt oviban a kedves óvónéni berakja a DVD-t, és máris megismerhetik a gyerekek az Oroszlánkirály történetét. És hogy ne érje szó a ház elejét, nem az otthonról hozott másolt példányt, hanem a rendesen boltban megvásároltat. Így aztán semmi baj nem lehet, ha a rendőrség rátör a kicsikre az illegális anyag miatt, és nem kell a kiscsoportos tettestársakat bilincsbe verve elvinni. Hitte ezt szeptemberig sok ír óvoda, amíg szeptemberben levelet nem kaptak.

A Times beszámol róla, hogy az országban megjelent az MPLC (Motion Picture Licensing Company), akik többek között a Disneyt is képviseli, és első körben lecsapott a veszedelmes óvodákra. Levélben értesítettek 2500 óvodát, hogy amit ők csinálnak, az valójában nyilvános vetítés, és mint olyan, külön jogdíjfizetésre kötelezett. Mint a jó uzsorás, ők is azzal kezdték, hogy megpróbálták irdatlan mértékben lehúzni a nebulókat, illetve azok szüleit. A tárgyalás ugyanis 10 EUR/gyerek/év-ről indult. A licencért cserébe korlátlanul vetíthetnék a filmeket a kicsiknek. Ezt a szép összeget sikerült lealkudni aztán 3-ra, és mondhatnánk, hogy ebből a szempontból nézve már nem is olyan borzasztó. Dehogynem! Ugyanis arról van szó, hogy az ovi nem egy mozi, és a vetítések alkalomszerűek, nem is túl nagy csoportokban, ráadásul mindezt olyan médiáról, amit teljesen legális úton szereztek be. Ezt tetézi az, hogy a levelek kiküldésének pillanatában az MPLC nem volt bejegyzett szervezet a szabadalmi hivatalnál, így jogdíj beszedésére egyáltalán nincs jogosultsága az országban.

Az ügyet nehéz indultatok nélkül kommentálni. A szerzői jogvédők minden csatornán megpróbálják megfosztani az embereket a pénzüktől, de hogy ez kiterjedjen a lakosság legfiatalabb körére is, arra talán senki nem számított. Így Írországban a szervezet nagyon rossz felvezetővel kezdte meg munkáját, ami után nem kell azon csodálkozni, ha nem talál össznépi társadalmi támogatottságra. Már csak félelemmel gondolok előre azokra az időkre, amikor megjelenik a kommandó, hogy elégtételt vegyen a BSA nevében is, mert kiderült, valakinek „ablak” volt a jele. Ezek után, ha most lennék óvodás, akkor én egy PirateBay logót szeretnék a kis öltözőszekrényemre, amolyan lázadási jelképként.