Oktatási csődtömeg
2008.05.09. 11:30
Az érettségik kapcsán megint rá kellet hogy jöjjön a vezetés, hogy komoly gondok vannak alapkoncepciókkal a mai oktatásban. Elő kellett vennem korábbi írásomat a felsőoktatásról, hogy sikerüljön megvalósítanom azt az igyekezetemet, hogy nem bocsátkozom önismétlésbe. Ennek oka egyszerűen az, hogy az oktatással kapcsolatos problémákról lassan évek óta ugyanazokat lehet megírni. A mostani érettségivel kapcsolatos problémákra történő reagálás viszont megmutatja, hogy amiként minden más területen, itt is komoly gondolkodásbeli akadályai vannak a valódi reformoknak. Mi is a probléma az érettségivel és amúgy az egész magyar oktatással?
Összefoglalva mondhatnánk, hogy a színvonal és az irány. Mindkettő annyira rossz, hogy leginkább ahhoz tudnánk hasonlítani, mintha Amerika felfedezői nem csak rossz irányba keresték volna Indiát, de még tették volna ezt egy kis mentőcsónakkal. Helyzet szerencsésen végződött, felfedeztek egy új földrészt, amit aztán lehet nem is ők fedeztek fel először. A magyar oktatás hasonló módon hazárdírozik, és kísérletezik az itt lakó emberanyagon. Elindítja valamerre, hátha talál ott valamit, csak éppen évtizedek óta nem történik más, mint az értelmetlen bolyongás ezen a hatalmas tengeren. Itt van az érettségi esete. Egyrészt az alapszintű érettségi értelmetlenül alacsony szintű lett. Aki nem tudná, az most kapaszkodjon meg, az egyik kérdés ez volt: "Ha fél kilogramm narancs 75 forintba kerül, hány kilogrammot tudunk venni 300 forintért?" Ezt a kérdést a gyakorlott piacjáró Mari néni is csuklóból vágja 2 elemivel, mert ő akkor sajnos csak ennyit tudott járni. Azt most hagyjuk is, hogy néha én is szívesen vennék fél kilogramm finom narancsot 75 forintért. Igaz, a narancs valódi árával számolva már talán ezres nagyságrendű számokkal lett volna a számítás, és az megfeküdte volna egyesek gyomrát. Nem is csoda, hogy ilyen szintű feladatok mellett a diákok nagy részének esze ágában sincs emeltszintű érettségit írni, hogy jóval rosszabb eredmény produkáljon, sokkal nagyobb felkészülési teljesítménnyel. Így ebben az évben is tovább csökkent az azt választók száma, mindössze 3200-an írtak ilyet matematikából. Mivel a többi fronton sem jobb a helyzet, ezért méltán beszélnek sokan a rendszer bukásáról. A meglepő ebben az, hogy sokan kényszerintézkedésekkel akarják tovább életben tartani ez emelt szintű érettségit. Abban látják a problémát, hogy a felsőoktatási intézmények nem követelik meg ezt a továbbtanuláshoz, így sokan nem is ezt választják. Ezért a javaslatok között szerepel az is, hogy kötelezővé tegyék ezt a továbbtanuláshoz. Magyarán a bukott falhoz adnának egy támaszt, hátha húzza még egy ideig a kidőlő épületoldal.
Az igazság viszont az, hogy az egész rendszerre semmi szükség. Az érettségi az valahol egy általános műveltségi szintet mutatna meg, egy tanulási korszak végén. Elvileg ez arra volna jó, hogy az illető bizonyítsa, tovább léphet a tanulás rengetegében, ha akar. Aki pedig akar, annak legyen lehetősége arra, hogy felvételin bizonyítsa be azt, hogy ő alkalmas arra, hogy az adott intézmény falain belül folytassa tanulmányait. Azaz kezeljük elkülönülten a dolgot, legyen az érettségi az érettségi, a továbbtanulás meg továbbtanulás. Annál is inkább érdekes ez, mert az iskolák egyre inkább távol érzik maguktól az államilag megszabott feltételrendszereket. Már középiskolai szinten is kezd megkopni a központi felvételi renoméja, sok iskola ettől független feladatsorokat állít össze, és íratja meg a diákokkal ugyanazokból a tárgyakból a saját felvételijét. Ugyanis, maguk a felvételi vizsgák központi szinten nem biztos, hogy arról adnak tanúbizonyságot, amiről az adott iskola kapni szeretne. Ugyanez igaz felsőoktatási szinten is. Hiába az emelt szintű érettségi esetlegesen felvételi vizsga kiváltó volta, ha az nem azt a szegmensét méri fel a tudásnak, amit az ottani oktatók már készen akarnak kapni a következő szeptemberben. A kísérlet megbukott, ideje volna teljesen új sémákban gondolkozni.
Ezekbe az új sémákba beletartozna az, hogy végre elfelejtjük azt, ami évtizedek óta nem működik, miszerint arra mutogatunk, hogy milyen nagy szakembereket adtunk a világnak. Mai oktatási rendszerünk tele van drága és felesleges sallangokkal, főleg a szakmai képzések terültén. Nemrégiben az iparkamarák is panaszkodtak amiatt, hogy a munkaügyi központok által támogatott képzések egy része is olyan, ami 2 éve értelmetlen bemagolós tudás mellett semmi gyakorlati értékkel nem rendelkezik. Globálisan tekintve tehát az oktatást, ma Magyarországon úgy néz ki a dolog, hogy igény van bizonyos szakmákra, azon belül bizonyos szaktudásra. Helyette azonban más szakmákat tanítunk, és azon belül is nem azt, amit kellene. A hozzáállás a változáshoz viszont az, mint az emelet szintű érettséginél. Hogyan is lehetne szabályváltozásokkal megoldani, hogy ne kelljen változtatni az életképtelen rendszeren, és miként maradhatna meg az orvosi egyetemen a fémforgácsolást oktató docens állás, holott arra nincs is szükség.(Direkt nem valós példát vette – remélem – de ilyen szintű dolgok vannak az oktatásban) Felejtsük már el, hogy mire lehet ráfogni, hogy majd szükség lesz rá az adott szakmában. Itt lenne az ideje, hogy nagyon gyorsan kimondjuk, hogy változásokra van szükség, milyen tudásra van szükség, és igen, ezt mondják meg azok, akik majd foglalkoztatni fogják ezeket a személyeket. Nem kötelező érvénnyel, de meg lehetne kérdezni a tantárgytematikák alapján a potenciális foglalkoztatókat, hogy ők mit látnak az adott szintű – szakmunkás, technikus, diplomás – képzésben feleslegesnek, és mit hiányolnak belőle, és össze is állhatna egyfajta új, a gazdaságot élénkítő rendszer.
Ma még nem itt tartunk, hanem erősítjük az omladozó falakat, és ha megbukik egy rendszer az embereknél, mint az emeltszintű érettségi, akkor azt keressük, miként lehetne kiütni a fibrillációból. Holott egészen új doldokban kellene gondolkozni, és el kellene ismerni, hogy az ország egyik motorja - az oktatás - betegeskedik, és sürgősen komoly kezelésre szorulna. Amíg marad viszont a rossz rendszer támogatása, addig nem várhatunk ezen a terülten erősödést. Hamarosan egy olyan országban élünk, ahol a péknek is emelt szintű érettségije lesz, kapásból megmondja, hogy hol van Kuala Lumpur, Excel táblázatból fejti ki nekünk, hogy mi a világgazdaság fő problémája. Csak egyet nem tud. Kenyeret sütni, mert annak megtanulására már nem jutott idő a mai rendszerben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mover.blog.hu/api/trackback/id/tr65461101
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Johnny336 2008.05.09. 11:52:39
Érdekes post. A megoldási javaslatodban van ráció is, de az a gond, hogy Magyarországon túl sok probléma van egyszerre, amiket külön-külön nem lehet megoldani, együttesen pedig nem hagyják, mert 4 év kevés hozzá...
Volt, akinek jutott 6-8 év, de ők is belebuktak a dolgokba. Vagy rosszul kezdték végigvinni a dolgokat, vagy nem hagyták nekik (ezt ne firtassuk, nem lényeges a probléma megoldás szempontjából). Tipikus hozzáállás, hogy adunk a szarnak még egy pofont.
Remélem első vagyok :)
Volt, akinek jutott 6-8 év, de ők is belebuktak a dolgokba. Vagy rosszul kezdték végigvinni a dolgokat, vagy nem hagyták nekik (ezt ne firtassuk, nem lényeges a probléma megoldás szempontjából). Tipikus hozzáállás, hogy adunk a szarnak még egy pofont.
Remélem első vagyok :)
Prophet 2008.05.09. 12:35:07
Tényleg sok haszontalan faszságot tanítanak. Persze a lényegesek felett elsiklanak.. ami pedig az egyetemeken folyik, az nevetséges. Elvileg egy egyetemnek függetlennek kéne lennie (vagy ez csak a nagy vizen túl működik, alapítványbú?), helyette a Rektori konferencia marionett bábuként ugrál. Bizonyára külföldről szólnak bele, hogy kiket képezzenek idehaza, mert ott mondju hiány van karosszéria lakatosból, és a magyarok betanítják ingyér. Vagy az egyetemeken az orvosokat... emberkereskedelem.
lupi 2008.05.09. 12:58:05
Azzal az eggyel nem értek egyet, hogy a kötelező emelt szint egy próbálkozás újjáéleszteni a haldokló rendszert. Nem. Hamár bevezettük ezt a borzalmas rendszert, amit kétszintű érettséginek hívnak, akkor próbáljuk használhatóvá tenni. És ennek egyetlen módja, ha kötelezővé tesszük a szakokhoz kapcsolódó tárgyakból az emelt szintű érettségit. Az érettségi csak így képes ellátni azt a feladatot, amit elvárunk tőle: helyettesíteni a felvételi rendszert. Nem véletlen, hogy egyedül az élő nyelvszakok és az orvosképzés nem sínylettte meg a rendszerre való átállást. Hiszen nyelv szakon már most kötelező az emelt szint, az orvosira pedig máshogy szinte lehetetlen bekerülni, szóval nem költelező ugyan, de erősen ajánlott. Minden egyéb szakon iszonyatosan visszaesett a hallgatók színvonala. Persze ez a tendencia évek óta megvan, de az érettségi rendszer rátett még erre egy lapáttal.
smartdrive 2008.05.09. 12:58:47
Amerika felfedezői speciel rossz irányban keresték Indiát.
nevetőharmadik 2008.05.09. 13:17:48
"Hamarosan egy olyan országban élünk, ahol a péknek is emelt szintű érettségije lesz, kapásból megmondja, hogy hol van Kuala Lumpur, Excel táblázatból fejti ki nekünk, hogy mi a világgazdaság fő problémája. Csak egyet nem tud. Kenyeret sütni, mert annak megtanulására már nem jutott idő a mai rendszerben."
Ne nevettess. A többségnek fingja sem lesz róla, hogy hol van Kuala Lumpur, sőt, hogy eszik-e agy isszák. Excel táblázatban egy mezőbe fog beszúrni 2 és fél oldal hivatalos levelet, és még a saját hitelügyeit sem látja majd át.
Ja, persze kenyeret ugyanúgy nem fog tudni sütni.
Ne nevettess. A többségnek fingja sem lesz róla, hogy hol van Kuala Lumpur, sőt, hogy eszik-e agy isszák. Excel táblázatban egy mezőbe fog beszúrni 2 és fél oldal hivatalos levelet, és még a saját hitelügyeit sem látja majd át.
Ja, persze kenyeret ugyanúgy nem fog tudni sütni.
Ear 2008.05.09. 13:18:28
Hát nem tudom mennyire jók az új érettségik. Azt szokták mondogatni, hogy az az új irány, hogy kevesebb lexikális tudás kell, és inkább a készségek és képességek fejlesztését szeretnék. Ebben mondjuk van valami, de ha ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érettségin egy általános iskolás is átmenne, akkor az nincs rendben. Mondjuk a matek az más, ott eddig se a lexikális tudás kellett.
Ön szerint helyes, hogy a mostani érettségiken a készségek és képességek felmérését helyezik előtérbe a lexikális tudás számonkérésével szemben?
Szavazás: wita.hu/index.php?show=wita&wita=36
Ön szerint helyes, hogy a mostani érettségiken a készségek és képességek felmérését helyezik előtérbe a lexikális tudás számonkérésével szemben?
Szavazás: wita.hu/index.php?show=wita&wita=36
Destroy 2008.05.09. 13:18:40
El kellene tünteni a döntéshozó székből valamit. Nem az embereket, hanem a szellemiséget. Középiskola után nem kell tanítani csak azt, ami tuti kell. Érthető? Tuti. Nézz meg egy frissen végzett infost. Mindenről tud, de semmihez nem ért, tisztelet a kivételnek, aki nem a suliban tanulta, amit tanult.
Középiskolában is jobban rá kellene menni arra, hogy aki ott be szeretné fejezni, az is hasznos tagja legyen a társadalomnak. De saját szakmámból tudom(info), hogy elavult dolgokat oktatnak, mert ehhez ért a tanár.
Középiskolában is jobban rá kellene menni arra, hogy aki ott be szeretné fejezni, az is hasznos tagja legyen a társadalomnak. De saját szakmámból tudom(info), hogy elavult dolgokat oktatnak, mert ehhez ért a tanár.
Dekatlon 2008.05.09. 13:25:41
Amikor tanítottam (3 éve volt) se volt már ez kerek. Senkinek se javasoltam az emelt szintűt, egyszerűen nem érte meg.
Szerintem nem a kötelezővé tétel, hanem a pontokban kifejezett megbecsülésének emelése lehetne a megoldás. Érjen bazisok pontot, annyira sokat, hogy egy gyege 2-es emelt szintű érjen többet mint a maxpontos sima. Akkor többen fogják válaszani.
Szerintem nem a kötelezővé tétel, hanem a pontokban kifejezett megbecsülésének emelése lehetne a megoldás. Érjen bazisok pontot, annyira sokat, hogy egy gyege 2-es emelt szintű érjen többet mint a maxpontos sima. Akkor többen fogják válaszani.
Atari 2008.05.09. 13:30:55
Mi lenne, ha a felvételi tárgyakból lenne egy központi írásbeli (kb. emelt szint), aki nem felvételizik, annak alap szint, aztán a választott egyetemen lehetne pl. egy szóbeli az adott intézmény saját szempontjainak megfelelő feladatokkal?
(Nekem egyébként ilyen volt az érettségi-felvételi anno.)
(Nekem egyébként ilyen volt az érettségi-felvételi anno.)
movhu 2008.05.09. 13:35:41
Én pont abban látnám a végső megoldást, hogy ne legyen egyben a felvételi és az érettségi. Saját példám, még ez előtt a rendszer előtt:
Én majdnem 5-ösre érettségiztem fizikából, erős 4-es lett. Engem akkor pontok alapján vettek fel a fősulira. Az osztálytársam egyben írta a fizika érettségit a felvételivel. 2-est kapott, de felvették. Ő a rendes érettségit lazán 5-ösre írta volna...arról ne is beszéljünk, hogy a felvételin én sem 4-est írok.
Legyen érettségi, és legen felvételi. Az iskola önállóan írjon feladatsort a tanárokkal, és az alapján döntse el ő, mit kell tudni. Lehet van olyan suli, ami például fizikából inkább a mechanikára, más meg az elektronikára helyezné a nagsúlyt, mert az a profilja. Nagyobb mozgástér.
Én majdnem 5-ösre érettségiztem fizikából, erős 4-es lett. Engem akkor pontok alapján vettek fel a fősulira. Az osztálytársam egyben írta a fizika érettségit a felvételivel. 2-est kapott, de felvették. Ő a rendes érettségit lazán 5-ösre írta volna...arról ne is beszéljünk, hogy a felvételin én sem 4-est írok.
Legyen érettségi, és legen felvételi. Az iskola önállóan írjon feladatsort a tanárokkal, és az alapján döntse el ő, mit kell tudni. Lehet van olyan suli, ami például fizikából inkább a mechanikára, más meg az elektronikára helyezné a nagsúlyt, mert az a profilja. Nagyobb mozgástér.
langi 2008.05.09. 13:39:47
Én egyet értek azzal, hogy csökkenjen a lexikális tudás, de cserébe tényleg legyen követelmény a képességek fejlesztése. Ez a mostani érettségi feladatsor matekból és magyarból arra volt jó, hogy a kilencedikes gyerekem rájöjjön, Ő most is le tudott volna érettségizni. Így hogyan látja be, hogy még 3 évig hajtani kell?
GerzSonka · http://gerzsonka.wordpress.com 2008.05.09. 13:45:33
Teljesen egyetertek!
Mi a foiskolan igazabol nem tanultunk _semmit_! Na jo, lehet, hogy ez egy kicsit eros kifejezes, de amikor elkezdtem foallasban dolgozni, naponta jottek a wtf dolgok, mert kozom nem lett volna egy-ket dologhoz, ha nem vagyok jo baratsagban a google-lal. Altalaban az egyetem(ek)en is sokszor problema, hogy az oktato nem tudast kivan atadni, hanem azon kiserletezik, hogy 200 emberbol milyen modszerrel tudja a legtobbet megbuktatni. Ezzel csak az a baj, hogy sokszor elofordul, hogy azokat szuri ki, akik magat a szakmat komolyan gondolnak, csak adott targybol a kovetelmenyeket nem tudjak teljesiteni!
Mi a foiskolan igazabol nem tanultunk _semmit_! Na jo, lehet, hogy ez egy kicsit eros kifejezes, de amikor elkezdtem foallasban dolgozni, naponta jottek a wtf dolgok, mert kozom nem lett volna egy-ket dologhoz, ha nem vagyok jo baratsagban a google-lal. Altalaban az egyetem(ek)en is sokszor problema, hogy az oktato nem tudast kivan atadni, hanem azon kiserletezik, hogy 200 emberbol milyen modszerrel tudja a legtobbet megbuktatni. Ezzel csak az a baj, hogy sokszor elofordul, hogy azokat szuri ki, akik magat a szakmat komolyan gondolnak, csak adott targybol a kovetelmenyeket nem tudjak teljesiteni!
kardinálispinty 2008.05.09. 13:46:36
Jópofa a bejegyzés, kár, hogy egyetlen feladaton alapszik. Én felügyeltem matek érettségin idén, és igenis voltak benne nehéz feladatok, még ha nem is ez volt a legnehezebb matek-érettségi. Mielőtt elszállnánk magunktól, hogy mennyire egyszerűen megoldjuk ezeket, elmondanám, hogy a tanulók 80%-a pl. azt a feladatot, aminek a végén számolni kell 18% hulladékkal, úgy oldják meg, hogy a tényleges anyagszükséglethez hozzáadnak 18%-ot (azaz szorozzák 1,18-cal), ahelyett, hogy elosztanák 0,82-vel. (Mivel a teljes mennyiség (100%) 18%-a hulladék, akkor a szükséges anyagmennyiség a teljes 82%-a, ez adott. Ugyanez a probléma: ha az ÁFA 25%, az áru Bruttó ára 1000 forint, akkor mennyi a nettó ár? Majdnem mindenki azt mondja, hogy 750 ft. (1000-25%) holott nem, hanem 800 Ft. Mert a logika úgy szól, hogy a nettó (800) plusz annak 25%-a (200) együtt a bruttó (1000). Kíváncsi vagyok, ezt az egyszerű dolgot az érettségizők közül hányan értették meg. Vagy a kamatos kamatot. Szóval szerintem ne írjuk le az érettségit egyetlen feladat alapján.
béla 2008.05.09. 13:46:48
Magán iskola. Azt tanitani aki maga is akar.
Dekatlon 2008.05.09. 13:48:07
movhu:
Rosszul sülhet el amit javasolsz, mert 1. az egyetemek/főiskolák nagyon nem tudják a középiskolák nyújtotta képzettséget, 2. a saját elvárásaik nem feltétlenül kompatibilisek semmivel.
Tehát az egyszeri gyerek, aki 3 egyetemet jelölt meg matek-fizika, matek-fizika és matek-info felvételi tárgyakkal, az
érettségizzen, majd azon melegében írjon 3 különböző matek felvételit 3 egyetemre, aztán 2 fizikát meg egy infót.
Rosszul sülhet el amit javasolsz, mert 1. az egyetemek/főiskolák nagyon nem tudják a középiskolák nyújtotta képzettséget, 2. a saját elvárásaik nem feltétlenül kompatibilisek semmivel.
Tehát az egyszeri gyerek, aki 3 egyetemet jelölt meg matek-fizika, matek-fizika és matek-info felvételi tárgyakkal, az
érettségizzen, majd azon melegében írjon 3 különböző matek felvételit 3 egyetemre, aztán 2 fizikát meg egy infót.
kardinálispinty 2008.05.09. 13:49:20
Másik: Persze, a 9-es is le tudott volna érettségizni. Éppen kettesre. (Igaz, ez is baj, de akkor is). A kérdés: a kettes középszintű matekérettségi mire elég? főleg ha állítólag mennyire könnyű ez az érettségi? Semmire, különösen nem felsőoktatási intézménybe való bejutásra.
Neduddki 2008.05.09. 13:53:26
Elolvastam ezt a blogot és rájöttem, hogy csont leszarom az egészet...
movhu 2008.05.09. 13:54:24
kardinálispinty 2008.05.09. 13:46:36
A feladat csak része volt a gondolatmenetnek. A lényeg, amit ki akartam emelni, hogy megint toporzékolunk egyhelyben hosszú évek óta, és most is csak azt nézzük, hogy mit lehetne még támasztani az összedőlt épületen.
Dekatlon 2008.05.09. 13:48:07
"az egyetemek/főiskolák nagyon nem tudják a középiskolák nyújtotta képzettséget"
Kár, nagy kár. A középiskolának egy standardet azért hozni kellene.
"a saját elvárásaik nem feltétlenül kompatibilisek semmivel"
Igen, sok lecserélendő tanár és struktúra van, ezt mondom én is :) Tehát ez csak párhuzamosan történhet meg.
"azon melegében írjon 3 különböző matek felvételit 3 egyetemre, aztán 2 fizikát meg egy infót"
Van köztes megoldás is. Budapesten több, különböző kerületben működő középiskola, aminek a profilja hasonló, közösen dolgozott ki felvételi lapot, és bármelyik iskolában megírhattad, és elfogadták. De igen, adott esetben jöhet úgy ki, hogy ennyit kell írni. Az OM kidolgozhatná a rendszert, hogy a diák oda is érjen mindegyikre. És valljuk meg, ha nem a lexikális tudásra hajtanak, akkor túl sokat nem lehet(kell) tanulni egy matek vagy egy info felvételire.
A feladat csak része volt a gondolatmenetnek. A lényeg, amit ki akartam emelni, hogy megint toporzékolunk egyhelyben hosszú évek óta, és most is csak azt nézzük, hogy mit lehetne még támasztani az összedőlt épületen.
Dekatlon 2008.05.09. 13:48:07
"az egyetemek/főiskolák nagyon nem tudják a középiskolák nyújtotta képzettséget"
Kár, nagy kár. A középiskolának egy standardet azért hozni kellene.
"a saját elvárásaik nem feltétlenül kompatibilisek semmivel"
Igen, sok lecserélendő tanár és struktúra van, ezt mondom én is :) Tehát ez csak párhuzamosan történhet meg.
"azon melegében írjon 3 különböző matek felvételit 3 egyetemre, aztán 2 fizikát meg egy infót"
Van köztes megoldás is. Budapesten több, különböző kerületben működő középiskola, aminek a profilja hasonló, közösen dolgozott ki felvételi lapot, és bármelyik iskolában megírhattad, és elfogadták. De igen, adott esetben jöhet úgy ki, hogy ennyit kell írni. Az OM kidolgozhatná a rendszert, hogy a diák oda is érjen mindegyikre. És valljuk meg, ha nem a lexikális tudásra hajtanak, akkor túl sokat nem lehet(kell) tanulni egy matek vagy egy info felvételire.
langi 2008.05.09. 13:59:00
kardinálispinty
Nem kettes lett volna az! A vektorgeometriás és a logaritmusos nem ment volna neki csak. A magyarról meg ne is beszéljünk!
Nem kettes lett volna az! A vektorgeometriás és a logaritmusos nem ment volna neki csak. A magyarról meg ne is beszéljünk!
daGegen 2008.05.09. 14:00:51
Szerintem az egesz alapjaiban van elrontva!
Az egyetemen a 90-es evek vegen meg a hetvenes evekben irodott konyvekbol tanultunk. Mindezt muszaki targybol. Ha meg megkerdeztuk a tanart vmi ujabb muszaki csodarol, csak azt tudta megmondani, hogy esetleg melyik tanszeken lehet erdeklodni. Tehat az oktatas szinvonala sokszor - tisztelet a kiveteleknek - mar itt megbukik. A tanaroknak is kovetniuk kene a valtozasokat es frissiteni a tudasukat. Mert igen nagy a felelosseguk abban, hogy a diakjaik egy nemzetkozi mercen hol allnak. ES inkabb az egyetemek es foskolak feladata lenne felmerni a piaci iegenyeket. Tehat ok lehetnenek valahol egy szakmai kapocs a piac es a donteshozok kozott.
Az egyetemen a 90-es evek vegen meg a hetvenes evekben irodott konyvekbol tanultunk. Mindezt muszaki targybol. Ha meg megkerdeztuk a tanart vmi ujabb muszaki csodarol, csak azt tudta megmondani, hogy esetleg melyik tanszeken lehet erdeklodni. Tehat az oktatas szinvonala sokszor - tisztelet a kiveteleknek - mar itt megbukik. A tanaroknak is kovetniuk kene a valtozasokat es frissiteni a tudasukat. Mert igen nagy a felelosseguk abban, hogy a diakjaik egy nemzetkozi mercen hol allnak. ES inkabb az egyetemek es foskolak feladata lenne felmerni a piaci iegenyeket. Tehat ok lehetnenek valahol egy szakmai kapocs a piac es a donteshozok kozott.
ZT 2008.05.09. 14:02:40
Nem kellene itt semmit újat kitalálni! Fel kellene inkább menni bármelyik angolszász egyetem weblapjára és meg kellene nézni mit oktatnak az ottaniak ha teszem azt szociológust, közgazdászt, tesitanárt vagy nyombiztosítót (!!!) képeznek egyetemi szinten. Érdemes lenne koppintani nem csak a tantárgyakat hanem a tematikát, a módszertant is. Ott a néhány kötelező elem mellett a diák maga válogathatja össze a tanulmányi portfolióját ezzel kizárva az értelmetlen ökörségeket (persze nálunk is van szabadon választott tantárgy, csak nem mindegy, hogy miből lehet válogatni). Ha csak a töredéke működne nálunk annak ami pl Angliában évtizedek óta jól bevált gyakorlat (és ez nem elsősorban pénzkérdés) mindjárt kevésbbé lenne értelmetlennek tűnő tantárgyakkal tele a honi képzés és azonnal használható, nem több tíz éves hanem friss szaktudással képzett emberek jönnének ki a padból nem 5 meg 6 év alatt hanem akár 2-3 éven belül (mert hirtelen az se lenne cél, hogy addig végezzük az egyetemet amíg csak lehet/fizetik/stb). Ehhez persze félre kelene tenni az álszent, magyaros, demagóg hozzállást, hogy "az nem ugyanaz a minőseg" meg "a magyar szürkeállomány" és hasonlók.. sajnos elég jól észlelhető hogy, évek óta egyre rosszabb felkészültségű (elavult, bizonytalan elméleti és nulla gyakorlati tudással rendelkező) emberanyag özönlik ki az egyetemkről, pedig szépen lenyomják az 5 évüket és még külföldön is töltenek egy pár évet. Aztán mikor meg kellene mutatni mit tanultak akkor a munkahelyen tanulják meg, hogy mit is kérnek/várnak el a vállalaltok tőlük. Az angolszász modelben ehhez képest olyan készségeket adnak át a képzés során (kritikus gondolkodás, innovációs készség fejlesztése, menedzsment szemlélet, kockázat elemzés, személyi kapcsolatok) amit aznnal fel lehet használni a munkahelyükön. Ezzel szemben itthoni pl. közgazdasági képzésben évekig micro és makro gazdaságtannal. statisztikával, analízissel, stb stb szopatják a hallgatót, mintha mindenkinek a jövője az Akadémiára vezetne de legalábbis doktorálni szeretne. A legtöbb munkahely kezdő közgazdászok közül csak egy ügyes elemzőt szeretne kapni aki fel tudja fogni a hírekből, pénzügyi kimutatásokből a lényeget és képes egy jelentést megírni. Nem kell deriválni, integrálni, n dimenziós mátrixokban gondolkodni legfeljebb a KSH-nál, ott is csak a vezetői szinten. Fel kellen végre fogni, hogy nem ez kell itthon, hanem a gyakorlati tudás, az Excel ismerete bőven elég minden céges pénzügyi számítgatáshoz. Döbbenetese, hogy míg ott vannak előttünk a működő, igazolt modellek, mi még mindig abban vergődünk, hogy mihez kezdjünk. Nem kell agyalni, le kell másolni ami megy! Az persze továbbra is egy kérdés, hogy ha el is terjedne a külföldi gyakorlat, mi fogja az ilyen készségekkel és tökéletes nyelvtudással rendlekező végzősöket itt tartani...
Gáz gizi 2008.05.09. 14:08:51
Tudni kell, hogy amit már látunk, az csak egy következmény. Következménye egy szűk rétegnek, akinek érdekében áll a magyar oktatás és emberek általános lebutítása, lehetőségeik csökkentése, és igy későbbi könnyű irányitása. Míg egyesek elit iskolában tanulhatnak. Erről 100 évvel ezelőtti 'bölcsek' által írt könyvben is szépen lehet olvasni. Igy a 'liberális' vagy inkább pusztító oktatás és elvtelen elvtársak, mint ennek lelkes támogatói sikeresen lerombolták a hajdanán viszonylag jó hírú oktatást, amely most az Uniós átlag alatt van. De ez még csak a kezdet. Kormányunk EU-s kezdeményezéssel törvényi kötelezettséget vállalat a C típusú tanulók felzárkóztatására az elkövetkező években, amelynek mi vagyunk az éllovasai. Ez még jó is lenne. Ennek eszköze azonban az integrált oktatás bevezetése, amely csak tovább rontja majd a magyar színvonalat. Mindenki tudja, hogy a jövőben csak az a középiskola kap EU-s pénzt, aki ezt vállalja!! Az is pontos statisztika, hogy ahol az integrációt bevezették, ott a nem c tipusú tanulók eredményi rosszabbak, elfordultak a tanulástól stb stb.
ÖSszefoglalva: a jelenleg jogszabályokat hozókat a fenti gondok cseppet sem zavarják és nem is fogják, amíg erről ők irányíthatnak. Ha hoznak néhány látszat döntést, a lényegen nem változtat. Hiába minden érdekképviseleti javaslat. Lásd szakközépiskola: most gyermekmunka miatt nem lehet szakmát 16? év alatt tanítani, hanem az általános képzés után 1 év célzott gyakorlat. Varrónő ismerősöm szerint nem lehet 1 év alatt ezt a szakmát megtanulni, amit korábban 3 évig gyakoroltak! De bármi mással is igy van
ÖSszefoglalva: a jelenleg jogszabályokat hozókat a fenti gondok cseppet sem zavarják és nem is fogják, amíg erről ők irányíthatnak. Ha hoznak néhány látszat döntést, a lényegen nem változtat. Hiába minden érdekképviseleti javaslat. Lásd szakközépiskola: most gyermekmunka miatt nem lehet szakmát 16? év alatt tanítani, hanem az általános képzés után 1 év célzott gyakorlat. Varrónő ismerősöm szerint nem lehet 1 év alatt ezt a szakmát megtanulni, amit korábban 3 évig gyakoroltak! De bármi mással is igy van
movhu 2008.05.09. 14:10:47
Itt eleve kötelező tárgyak közé kerül egy rakás felesleges dolog. A SOTE fősikolai szakán védőnőknek olyan szintű számtech-et tanítanak kötelezően, hogy infos suliban se oktatnak úgy MS Office alkalmazást. De a védőnő, gyógytornász, stb. tanul még közgázt és hasonlókat is.
E mellé már alig fér be választható, ezért abból meg szépen kiválsztják a gyógytárgyakat, mint a vallástörténet pl.
És a SOTE és SOTE-EFK intézményekben még nem is rossz a helyzet annyira, csak erre van most éppen jó rálátásom.
E mellé már alig fér be választható, ezért abból meg szépen kiválsztják a gyógytárgyakat, mint a vallástörténet pl.
És a SOTE és SOTE-EFK intézményekben még nem is rossz a helyzet annyira, csak erre van most éppen jó rálátásom.
Farkas Dániel egy. hallgató 2008.05.09. 14:22:40
Még mindig a legegyszerűbb, ha emeltet kérnek a felvételi tárgyból. Jó nehezet, hogy szórjon. Na nem olyat, amin megbuksz, hanem ami szór. Középpel meg töröld ki a valagadat... Ez lenne a jó. Meg a követelményrendszert átszabni. Ma GAZDASÁGELEMZŐ közgazdásznak be lehet jutni angol-történelem közép érettségivel, na EZT nem engedném: emelt matek és emelt töri(gimi)/közgáz(szki).
Elnézve az idei érettségiket, nem csak a matek közép volt ratyi, hanem az emelt is. Érdekes megnézni, miket írtak az Origo fórumába a matekérettségivel kapcsolatban: pl. a nulla pozitív egész szám, nem tudták, hogy 0,2=1/5=20%... és még sírtak is, milyen nehéz volt.
Egyébként én magam kiábrándultam az egyetemből, de nagyon. Legalábbis itthon, Magyarországon. Lehet be se fejezem. Olyanuk jutnak át a vizsgán, akik agyi 0-k.
Elnézve az idei érettségiket, nem csak a matek közép volt ratyi, hanem az emelt is. Érdekes megnézni, miket írtak az Origo fórumába a matekérettségivel kapcsolatban: pl. a nulla pozitív egész szám, nem tudták, hogy 0,2=1/5=20%... és még sírtak is, milyen nehéz volt.
Egyébként én magam kiábrándultam az egyetemből, de nagyon. Legalábbis itthon, Magyarországon. Lehet be se fejezem. Olyanuk jutnak át a vizsgán, akik agyi 0-k.
Kreisz Zsolt 2008.05.09. 14:30:50
És ahhoz mit szóltok, hogy a felsőoktatásban pedig be akarják vezetni azt, hogy valaki azután fizessen, hogy milyenek a jegyei?
Most csak 1-2 példát szeretnék mondani:
régi érettségit írtam még a legutolsó évfolyamban, akik írhattak olyat, és ha vki megnézi az érettségi bizonyítványomat, akkor azt fogja látni, hogy egyedül a német nyelv lett 4-es, minden más 5-ös lett. Ez olyannyira nem tükrözi az onnan hozott tudást, hogy mai napig a németem a legerősebb tudásom szinte, és emellé a 4-es mellé kaptam egy felsőfokú nyelvvizsgát.
És bemegyek most a főiskolán megírni egy lóf*** tantárgyat, kapok rá egy 5-öst, majd pedig megírok egy olyat, amire 2 hétig tanultam, és 3x megvágnak belőle. És utána mégis az lesz a legerősebb tudás, amiből 3x megvágtak.
Szóval hogy is van ez?!
Most csak 1-2 példát szeretnék mondani:
régi érettségit írtam még a legutolsó évfolyamban, akik írhattak olyat, és ha vki megnézi az érettségi bizonyítványomat, akkor azt fogja látni, hogy egyedül a német nyelv lett 4-es, minden más 5-ös lett. Ez olyannyira nem tükrözi az onnan hozott tudást, hogy mai napig a németem a legerősebb tudásom szinte, és emellé a 4-es mellé kaptam egy felsőfokú nyelvvizsgát.
És bemegyek most a főiskolán megírni egy lóf*** tantárgyat, kapok rá egy 5-öst, majd pedig megírok egy olyat, amire 2 hétig tanultam, és 3x megvágnak belőle. És utána mégis az lesz a legerősebb tudás, amiből 3x megvágtak.
Szóval hogy is van ez?!
huncros 2008.05.09. 14:32:10
A kétszéntű érettséginek az lenne az értelme, h megkönnyítse a diákok helyzetét: aki nem akar az adott tárgyból továbbtanulni, az középszinten ír, ami mint anno az érettségi, aki meg igen, az emelten, régen felvételi, így nem kell érettségiznie is és felvételiznie is külön mindenhova. Ez értelmesen csak úgy működhetne, h felvételizni csak emelttel lehet.
A másik, h az nagyon jó, h nem kell mindenhol külön-külön felvételizni, központi van, mert a diáknak is könnyebb, meg a felsőoktatási intézményeket is össze lehet így hasonlítani, és a protekció is kevésbé érvényesül. Csak nem mindenhova pont ugyanaz kell, nonszensz egy leendő biokémikussal ugyanazt a matek felvételit íratni, mint egy mérnökkel vagy matematikussal. A francia példa jónak néz ki ebben: központi felvételi van a tárgyakból, de csoportosan, azaz van pl. egy rakat mérnök egyetem, ezekre pedig ~7-8 fajta felvételi, az egyetem erősségétől és a képzés irányától függően (a Polytechniqnek van asszem külön, az azonos irányú képzést adó elitek együtt együtt - Centrale, Normale, Mines..-, vannak a közepesek, és a futottak még).
A másik, h az nagyon jó, h nem kell mindenhol külön-külön felvételizni, központi van, mert a diáknak is könnyebb, meg a felsőoktatási intézményeket is össze lehet így hasonlítani, és a protekció is kevésbé érvényesül. Csak nem mindenhova pont ugyanaz kell, nonszensz egy leendő biokémikussal ugyanazt a matek felvételit íratni, mint egy mérnökkel vagy matematikussal. A francia példa jónak néz ki ebben: központi felvételi van a tárgyakból, de csoportosan, azaz van pl. egy rakat mérnök egyetem, ezekre pedig ~7-8 fajta felvételi, az egyetem erősségétől és a képzés irányától függően (a Polytechniqnek van asszem külön, az azonos irányú képzést adó elitek együtt együtt - Centrale, Normale, Mines..-, vannak a közepesek, és a futottak még).
Muad'Dib 2008.05.09. 14:46:53
ZT 2008.05.09. 14:02:40
Alapvető tévedés azt gondolni, hogy az angolszász modell jobb. A lexikális tudás és a munkahelyen való gyakorlati tapasztalatszerzés egyátalán nem gond. Ha megnézed a leghíresebb tudósok nem az angolszász országokan tanultak (vagy ott csak a hazai egyetem után), hanem inkább a poroszos rendszerű oktatásban. Ennek igen profán oka van, amit a volt főnököm, aki csillagász végzettségű (70-e években végzett) és igen magas szinten műveli az elektronikát és programozást meg is fogalmazott. Annyiról van szó, hogy ő amikro lát egy problémát megvan az alapvető, mély matematikai és fizikai ismerete a megoldáshoz, nem csak begyakorolt "gyakorlati" sémákat lát, hanem lentről tud felépíteni egy megoldást. És, ha megfigyelitek a magyar oktatás akkor volt a legsikeresebb, amikor a cson poroszos modellt követte, és az emberközpontú, nem fontos a lexikális tudás szemlélet elterjedésekor kezdett meghalni. Nézzetek rá a leghíresebb programozókra: indiai, orosz, pakisztáni. Olyan országok, ahol a mai napig a porosz modell alapján oktatnak.
Alapvető tévedés azt gondolni, hogy az angolszász modell jobb. A lexikális tudás és a munkahelyen való gyakorlati tapasztalatszerzés egyátalán nem gond. Ha megnézed a leghíresebb tudósok nem az angolszász országokan tanultak (vagy ott csak a hazai egyetem után), hanem inkább a poroszos rendszerű oktatásban. Ennek igen profán oka van, amit a volt főnököm, aki csillagász végzettségű (70-e években végzett) és igen magas szinten műveli az elektronikát és programozást meg is fogalmazott. Annyiról van szó, hogy ő amikro lát egy problémát megvan az alapvető, mély matematikai és fizikai ismerete a megoldáshoz, nem csak begyakorolt "gyakorlati" sémákat lát, hanem lentről tud felépíteni egy megoldást. És, ha megfigyelitek a magyar oktatás akkor volt a legsikeresebb, amikor a cson poroszos modellt követte, és az emberközpontú, nem fontos a lexikális tudás szemlélet elterjedésekor kezdett meghalni. Nézzetek rá a leghíresebb programozókra: indiai, orosz, pakisztáni. Olyan országok, ahol a mai napig a porosz modell alapján oktatnak.
ZT 2008.05.09. 14:48:53
Úgy van az kedves Zsolt, hogy valószínűleg a tanárod nem bírta az orcádat, vagy kötelezően hoznia kellet a havi statisztikáit esetleg a pótvizsgadíjból nem folyt be a kellő összeg és még ezer oka van/lehet, de nyilván ezeket te is tudod. Nekem szerencsére csak egy pár évig kellet vergődnöm a magyar oktatási intézmények "lehetőségei" között, aztán muka mellett elvégeztem több szakot is de külföldi oktatási intézményben. Ég és föld a különbség. Csak egy példa: minden számonkérés írásban megy, minden vizsgát több tanár javít, majd összeülnek és egymás véleményeit "összeigazítják", hogy még véletlenül se különbözzön az értékelésük. Ha egy tanuló esetleg nagyon le lett húzva de másik két tanárnál hasonló minőségű munka átment akkor korrigálják (!!) a százalékát (nem ám osztályozás mint a dedóban) és átengedik (és igaz ez fentől lefelé is). ha véletlenü ponthatár alá kerülnél minusz 1-2%-kal akkor előveszik a vizsgajegyzeteidet (amit ugyanúgy be kell adni a dolgozat mellé) és az alapján eldöntik hogy érdemes vagy-e a +1%-ra a "passed" minősítéshez. Ha egy ilyen képzésen elhúznak akkor tudod, hogy tényleg tanulnod kell még. Itthon mi van? Rajta van egy egyes és szevasz, nem ám százalék, meg indoklás, meg javaslatok hogy miben kéne fejlődnöd...valószínűleg nem is cél, ahogy azt a fenti hozzászólók is vélik.
ZT 2008.05.09. 14:52:27
Muad'Dib
Egyetértek, pont erről szólt a bejegyzésem: nem ad mély akadémia ismereteket (elaglábbis nem alapképzésben) de nem is lesz mindenki tudós. Ezt fel kellene itthon ismerni (és az nem megoldás, hogy kettévágjuk az ötéves képzést 3+2-be, a háromévest elnevezzük alapnak az ötévest meg mesternek de szerkezetileg meg minőségileg nem nyúlunk hozzá).
Egyetértek, pont erről szólt a bejegyzésem: nem ad mély akadémia ismereteket (elaglábbis nem alapképzésben) de nem is lesz mindenki tudós. Ezt fel kellene itthon ismerni (és az nem megoldás, hogy kettévágjuk az ötéves képzést 3+2-be, a háromévest elnevezzük alapnak az ötévest meg mesternek de szerkezetileg meg minőségileg nem nyúlunk hozzá).
huta9020 2008.05.09. 14:53:59
Én azt nem értem, hogy miért kell külön emeltszintű és normál érettségi. Azért, hogy mindenki 4-5-re tudjon érettségizni. Pontosan emiatt nem ér az érettségi semmit.
Az érettségi azt kellene jelentse, hogy valaki megfelelt egy alapkövetelménynek vagy sem. Pontosan mint a nyelvvizsga.
Az érettségi azt kellene jelentse, hogy valaki megfelelt egy alapkövetelménynek vagy sem. Pontosan mint a nyelvvizsga.
WildBear 2008.05.09. 15:01:11
Helló,
én "közös érettségit" (= felvételi) írtam 13 évvel ezelőtt matekból. 11 pontot kaptam a lehetséges max. 15 -ből, amire a matektanárnőm egy kövér 3-ast adott.
Az egyetemre felvettek vele, de a 3-as azota is ott van az érettségi bizonyítványomban. Az az egy 3-asom van. Aztán elvégeztem az egyetemet (műszaki, sok matekkal), és ledoktoráltam.
Szóval ez már régen is el volt b*szva.
Javaslat: egységes érettségi MINDENKINEK, és külön felvételi.
sasika61 · http://sasika61mondja.blog.hu 2008.05.09. 15:09:22
Üdv,
csak részben van igazad, a matek kapcsán felhozod a legkönnyebb kérdést, és ebből általánosítasz, holott egyáltalán nem csak ilyen feladatok voltak.
Magyartanárként ugyanezt látim az én tárgyamból:roppant könnyű leérettségizni, de nézd mega középszintű szövegértési feladatsorát és javítókulcsát, s őszintén mondd meg, hány pontot érnél el a javítókulcsnak megfelelően:sasika61mondja.blog.hu/2008/05/07/konnyu_e_jelesre_erettsegizni
csak részben van igazad, a matek kapcsán felhozod a legkönnyebb kérdést, és ebből általánosítasz, holott egyáltalán nem csak ilyen feladatok voltak.
Magyartanárként ugyanezt látim az én tárgyamból:roppant könnyű leérettségizni, de nézd mega középszintű szövegértési feladatsorát és javítókulcsát, s őszintén mondd meg, hány pontot érnél el a javítókulcsnak megfelelően:sasika61mondja.blog.hu/2008/05/07/konnyu_e_jelesre_erettsegizni
babagirly 2008.05.09. 15:20:33
ez nagyon durva wazup.hu/?p=155
Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.05.09. 15:41:28
Nagyon bő és jó kommentek olvashatók itt. Ha szabad, én is bedobnék egy régebbi cikket:
Philosophiai esték: Az Akropolisz tövében
2007.04.01. 13:00 Dr. Stein
Most egy hosszúra nyúlt bevezető következik a „Sorozatgyilkos: Rome” cikkhez, ami a napokban kerül fellelkendezésre. Máig is élő gyermekkori démonokat kellett leküzdenem, hogy az ókori történelem egyik epizódjával foglalkozó filmsorozatot a „megnézendők” listájára töltsem. Ennek oka a poroszos magyar/történelem tanítás máig élő (?) módszere. Az iskolapadba ülő gyerekek első komolyabb tanulmánya az ókori Görögország története, melynek kapcsán kimondhatatlan nevű emberek néhány mondatba sűrített tetteit kell kívülről megtanulni. Az évszámokkal jócskán megtűzdelt anyag teljesen érdektelen, számokkal, hülye városnevekkel elegy halmazzá válik a gyerekember szemében. Ugyan az Életre kurvára nem készítik fel iskolai tanulmányai - ami egy postai csekk kitöltését sem tanítja meg - elvárják tőle, hogy félmeztelen, izzadtan csellengő görögök végül is elsüllyedt civilizációját magolja be keservesen. Eközben nagy eséllyel problémát jelent számára a szövegértés, mert olvasni viszont nem tanították meg. Sőt, annak a kamerának kezelési utasítását sem érti, mellyel a kezdeti kormányzati szándék szerint fiatalkorú barátnője megkúrását büntetlenül rögzíthette volna. Osztálytársai nagy örömére. A mindenkiben lakozó, kis Savonarola beszél belőlem, a kontrasztot kihangsúlyozandó.
„Spártában a földbirtokos arisztokrácia megtartotta hatalmát, és Lükurgosz alkotmánya (Kr. e. 650 körül) bebetonozta azt és Spártának militarista rendszert adott kettős királyság formájában. Spárta dominálta a Peloponnézosz többi poliszát Argosz és Akhaia kivételével.”
És? Ki nem szarja le? Miért nem azokat az elveket, kulturális és technikai hagyatékot tanítják meg pusztán a gyerekeknek, amit átörökítettek a rákövetkező civilizációk, a rómaiaktól kezdve modern korunkig? Mitől lesz okosabb, sikeresebb országunk, ha ez a lexikális tananyag elveszi az időt a deriválás alapjaitól? Nézzünk szét a világban és rögtön megcáfolhatjuk a „magyarok erősebbek a humán ismeretek terén, mint a tahó amerikaiak” - érvelés létjogosultságát. Mit érnénk el vele, ha igaz lenne (lásd Pisa teszt)? Mit találtak fel (itthon élő) magyarok az elmúlt negyven évben a Rubik-kockán kívül? Miért Indiába és Romániába települ a Microsoft? Miért nem a magyar szellemi kapacitás fellegvárába (értelemszerűen Magyarországra)? Azért, mert elkúrtuk. Életszerűtlen, gyorsan felejtésre ítélt tananyaggal tömtük a kölykök fejét, ami nemhogy elvette a gyakorlati ismeretektől az időt, de még szenvedtek is közben szerencsétlenek. Másik közhely, hogy „a görög mitológia az alapműveltség része”. Nembazmeg, amilyen gyakran hallani két kőművest a thermopülai csatáról elmélkedni, olyan mértékben alkalmazkodik a magyar tanrend a társadalom valós igényeihez.
Ha már itt tartunk, a görögök is elkúrták. Erdeiket kivágták újabb és újabb jelentéktelen tengeri háborúikhoz, a füvet feletették kecskéikkel, az erózió lepusztította termőfödjeiket. Legnagyobb előrelépés törtelmük utolsó kétezer évében, hogy visszaszoktak a heteroszexualitásra. Jelenleg az EU-t pumpolják és főállású sereghajtók. Filozófiai, politológiai örökségük eltart néhány százezer bölcsészt, de a poliszdemokrácia már rég nem menő. Akkor minek erőltetni egy csapat lúzer zsákutcába torkolló elméleteit? A rómaiak jó fejek voltak, de akkor honnan jöttek az olaszok?
Ehhez társul, hogy a történelemkönyvek szövegezése mint valami idegen állatfajként festi le a régieket, a beleélés lehetőségének minden esélye nélkül. Komolyan, többet tanulhatunk a Civilization II-ből vagy a Rome sorozatból az ókoriak mindennapjairól, mint végigolvasva a 2*1 évfolyamos (általános- és közép) történelemkönyveket + szöveggyűjteményt összesen. Jó, ne nézessenek Rome-t, Ben Hur-t iskolaidőben, hiszen az idő is kevés rá, viszont ne is erőltessék ilyen mennyiségben a lexikális tudást. Kérem Kedves Olvasót (főleg a történelemtanárokat), hogy a leírtakat tegye múlt időbe, és cáfoljon, ha Magyar Bálint eljövetele után ez a trend megfordult. Sajnos Magyar Bálint egy közismert balfasz, akinek regnálása idején a valóban jó ötletek - Sulinettől a kétszintű érettségiig - ilyetén megvalósítása anarchiába taszajtotta a magyar oktatást. Tudom, én vagyok a bunkó.
1,) számú kiegészítés a posthoz, ha nem akarod végigolvasni a kommenteket.
Nem azt mondom, hogy napalmot a történelemkönyvekre, hiszen a máglya már nem járja. Viszont bebizonyosodott az eddigi iskolarendszer életszerűtlensége. Az évszámtáblázatok és görög harci alakzatok helyett inkább a figyelemfelkeltő, tömör, de emészthető tananyagra kellene koncemtrálni, hogy maradjon idő megtanulni olvasni és más, az ÉLETben használható készség továbbfejlesztésére.
Akinek nem kelti fel érdeklődését ezen módszer után, még mindig lehet jó asztalos.
Philosophiai esték: Az Akropolisz tövében
2007.04.01. 13:00 Dr. Stein
Most egy hosszúra nyúlt bevezető következik a „Sorozatgyilkos: Rome” cikkhez, ami a napokban kerül fellelkendezésre. Máig is élő gyermekkori démonokat kellett leküzdenem, hogy az ókori történelem egyik epizódjával foglalkozó filmsorozatot a „megnézendők” listájára töltsem. Ennek oka a poroszos magyar/történelem tanítás máig élő (?) módszere. Az iskolapadba ülő gyerekek első komolyabb tanulmánya az ókori Görögország története, melynek kapcsán kimondhatatlan nevű emberek néhány mondatba sűrített tetteit kell kívülről megtanulni. Az évszámokkal jócskán megtűzdelt anyag teljesen érdektelen, számokkal, hülye városnevekkel elegy halmazzá válik a gyerekember szemében. Ugyan az Életre kurvára nem készítik fel iskolai tanulmányai - ami egy postai csekk kitöltését sem tanítja meg - elvárják tőle, hogy félmeztelen, izzadtan csellengő görögök végül is elsüllyedt civilizációját magolja be keservesen. Eközben nagy eséllyel problémát jelent számára a szövegértés, mert olvasni viszont nem tanították meg. Sőt, annak a kamerának kezelési utasítását sem érti, mellyel a kezdeti kormányzati szándék szerint fiatalkorú barátnője megkúrását büntetlenül rögzíthette volna. Osztálytársai nagy örömére. A mindenkiben lakozó, kis Savonarola beszél belőlem, a kontrasztot kihangsúlyozandó.
„Spártában a földbirtokos arisztokrácia megtartotta hatalmát, és Lükurgosz alkotmánya (Kr. e. 650 körül) bebetonozta azt és Spártának militarista rendszert adott kettős királyság formájában. Spárta dominálta a Peloponnézosz többi poliszát Argosz és Akhaia kivételével.”
És? Ki nem szarja le? Miért nem azokat az elveket, kulturális és technikai hagyatékot tanítják meg pusztán a gyerekeknek, amit átörökítettek a rákövetkező civilizációk, a rómaiaktól kezdve modern korunkig? Mitől lesz okosabb, sikeresebb országunk, ha ez a lexikális tananyag elveszi az időt a deriválás alapjaitól? Nézzünk szét a világban és rögtön megcáfolhatjuk a „magyarok erősebbek a humán ismeretek terén, mint a tahó amerikaiak” - érvelés létjogosultságát. Mit érnénk el vele, ha igaz lenne (lásd Pisa teszt)? Mit találtak fel (itthon élő) magyarok az elmúlt negyven évben a Rubik-kockán kívül? Miért Indiába és Romániába települ a Microsoft? Miért nem a magyar szellemi kapacitás fellegvárába (értelemszerűen Magyarországra)? Azért, mert elkúrtuk. Életszerűtlen, gyorsan felejtésre ítélt tananyaggal tömtük a kölykök fejét, ami nemhogy elvette a gyakorlati ismeretektől az időt, de még szenvedtek is közben szerencsétlenek. Másik közhely, hogy „a görög mitológia az alapműveltség része”. Nembazmeg, amilyen gyakran hallani két kőművest a thermopülai csatáról elmélkedni, olyan mértékben alkalmazkodik a magyar tanrend a társadalom valós igényeihez.
Ha már itt tartunk, a görögök is elkúrták. Erdeiket kivágták újabb és újabb jelentéktelen tengeri háborúikhoz, a füvet feletették kecskéikkel, az erózió lepusztította termőfödjeiket. Legnagyobb előrelépés törtelmük utolsó kétezer évében, hogy visszaszoktak a heteroszexualitásra. Jelenleg az EU-t pumpolják és főállású sereghajtók. Filozófiai, politológiai örökségük eltart néhány százezer bölcsészt, de a poliszdemokrácia már rég nem menő. Akkor minek erőltetni egy csapat lúzer zsákutcába torkolló elméleteit? A rómaiak jó fejek voltak, de akkor honnan jöttek az olaszok?
Ehhez társul, hogy a történelemkönyvek szövegezése mint valami idegen állatfajként festi le a régieket, a beleélés lehetőségének minden esélye nélkül. Komolyan, többet tanulhatunk a Civilization II-ből vagy a Rome sorozatból az ókoriak mindennapjairól, mint végigolvasva a 2*1 évfolyamos (általános- és közép) történelemkönyveket + szöveggyűjteményt összesen. Jó, ne nézessenek Rome-t, Ben Hur-t iskolaidőben, hiszen az idő is kevés rá, viszont ne is erőltessék ilyen mennyiségben a lexikális tudást. Kérem Kedves Olvasót (főleg a történelemtanárokat), hogy a leírtakat tegye múlt időbe, és cáfoljon, ha Magyar Bálint eljövetele után ez a trend megfordult. Sajnos Magyar Bálint egy közismert balfasz, akinek regnálása idején a valóban jó ötletek - Sulinettől a kétszintű érettségiig - ilyetén megvalósítása anarchiába taszajtotta a magyar oktatást. Tudom, én vagyok a bunkó.
1,) számú kiegészítés a posthoz, ha nem akarod végigolvasni a kommenteket.
Nem azt mondom, hogy napalmot a történelemkönyvekre, hiszen a máglya már nem járja. Viszont bebizonyosodott az eddigi iskolarendszer életszerűtlensége. Az évszámtáblázatok és görög harci alakzatok helyett inkább a figyelemfelkeltő, tömör, de emészthető tananyagra kellene koncemtrálni, hogy maradjon idő megtanulni olvasni és más, az ÉLETben használható készség továbbfejlesztésére.
Akinek nem kelti fel érdeklődését ezen módszer után, még mindig lehet jó asztalos.
akarki99 2008.05.09. 15:55:22
Tavaly x-edszerre kidobtak polgári jogból, már beugrón sem jutottam tovább: 10-ből 7-et kell tudni hogy bemehess szóbelizni. Megnézhettem mit rontottam el, és alá volt húzva egy olyan, amit szó szerint magoltam be, és szó szerint írtam le. Tanársegéd mondta hogy bemehetek reklamálni, de a prof. legjobb esetben is csak kihajít üvöltve. Gondoltam nem érdekel, nekem van igazam, jogra járok, igazságomért meg ki kell állni stb... már a folyosón elkapott egy tanár, beinvitált az irodájába, és mivel engem kedvelt, szó szerint könyörgött hogy ne menjek reklamálni, mert a főprof. el tudja intézni, hogy ne csak polgáriból, hanem másból se menjek át a büdös életben soha. Nem mentem be, lenyeltem ezt is, mint x éve mindent. Szarabb embernek érzem magam, de MÉG bent vagyok egyetemen, a szart is megetetik velünk, oktatás 0, számonkérés meg maga a pokol. Azóta is nagy lelkesen tanulok vizsgákra, mert tudom hogy megéri, meg hogy a befektetett munka meghozza a gyülölcsét, stb... muhaha...
Asidotus 2008.05.09. 16:01:00
Itt bukott meg a nacionalizmus fő tézise, hogy : Mi magyarok milyen nagyszerűek vagyunk.
Mióta mindenkit fölvesznek a felsőoktatásba, akkor természetesn romlik a szinvonal. A lakosság 90 %-a nem olyan okos, mint a legokosabb 25%.
Innentől lehet ugrálni, megoldásokat keresni, de a nép nagy része buta marad, még akkor is, ha beengeded őket az egyetemre.
Mióta mindenkit fölvesznek a felsőoktatásba, akkor természetesn romlik a szinvonal. A lakosság 90 %-a nem olyan okos, mint a legokosabb 25%.
Innentől lehet ugrálni, megoldásokat keresni, de a nép nagy része buta marad, még akkor is, ha beengeded őket az egyetemre.
Muad'Dib 2008.05.09. 16:02:52
akarki99 2008.05.09. 15:55:22
Szemét tanárja mindenkinek van. Én nem bántam, hogy 19 évesen kifogtam néhány kötekedő tanárt. Sőt! Tök jót tett. Jobb, mintha a munkahelyen szembesülnél vele először, hogy bizony előfordul, hogy igazságtalanul te szívod meg. Legalább megtanulod még időben kezelni ezeket a szituációkat.
És ezzel nem azt akarom mondani, hogy én szerettem azt a tanárt, aki görény volt...
Szemét tanárja mindenkinek van. Én nem bántam, hogy 19 évesen kifogtam néhány kötekedő tanárt. Sőt! Tök jót tett. Jobb, mintha a munkahelyen szembesülnél vele először, hogy bizony előfordul, hogy igazságtalanul te szívod meg. Legalább megtanulod még időben kezelni ezeket a szituációkat.
És ezzel nem azt akarom mondani, hogy én szerettem azt a tanárt, aki görény volt...
Muad'Dib 2008.05.09. 16:05:01
Nűnű 2008.05.09. 16:01:00
Ha egyszer elmagyarázod, hogy ennek mi köze a nacionalizmushoz, akkor itt sokan boldogok lesznek.... Ha megmutatod, hol mondott olyat bármelyik nacionalista, hogy az ő országában mindenki professzornak való, az lesz az igazi történelmi felfedezés...
Istenem, ne beszéljünk már ekkora marhaságokat...
Ha egyszer elmagyarázod, hogy ennek mi köze a nacionalizmushoz, akkor itt sokan boldogok lesznek.... Ha megmutatod, hol mondott olyat bármelyik nacionalista, hogy az ő országában mindenki professzornak való, az lesz az igazi történelmi felfedezés...
Istenem, ne beszéljünk már ekkora marhaságokat...
sourcerror 2008.05.09. 16:07:37
"de nézd mega középszintű szövegértési feladatsorát és javítókulcsát, s őszintén mondd meg, hány pontot érnél el a javítókulcsnak megfelelően"
Én ezektől a szövegértéses feladatoktól mindig idegenkedtem. Nyelvizsgára készüléskor külön meg kellett tanulni a megoldókulcs íróinak a gondolkodásmódját. (Arról meg ne is beszéljünk, hogy az IQ tesztekben a természettudományos kérdésekre szinte mindig hibás a javítókulcsbeli válasz. (Többnyire a jó válasz nincs is ott.)
Én ezektől a szövegértéses feladatoktól mindig idegenkedtem. Nyelvizsgára készüléskor külön meg kellett tanulni a megoldókulcs íróinak a gondolkodásmódját. (Arról meg ne is beszéljünk, hogy az IQ tesztekben a természettudományos kérdésekre szinte mindig hibás a javítókulcsbeli válasz. (Többnyire a jó válasz nincs is ott.)
sourcerror 2008.05.09. 17:06:25
Vicces, hogy mindig a nyugatot emlegetjük példaként, amikor oktatásról van szó. Ez is csak azt mutatja, mennyire vagyunk képben arról, mi történik ott: bizony ott is folyamatosan a csökkenő színvonalról és a reformok szükségességéről beszélnek.
youtube.com/watch?v=V8vcl17SPsM
youtube.com/watch?v=V8vcl17SPsM
Geroge Biel 2008.05.09. 17:16:46
Teljesen igaza van a szerknek, mindent tanítanak egy középiskolai intézményben, szinte mindent, de ténleg mindent. Csak azt nem amit kéne. 4 év fölösleges nyögés az egész, és csak azért tanítanak ilyen sok hülyeséget, hogy legyen munkája a tanároknak,és sok pénze legyen a fejeseknek ebbe a korrupt rendszerbe. Ha nem lenne ilyen sok fölösleges dolog amit tanulni kéne 4 évig, akkor egy középsikolai vagy akár egy gimnáziumi oktatás 4 évről 2-re csökkene, és akkor kevesebbet kéne tanítani a tanároknak, így a pénzük is kevsebb lenne. Szóval nem csak azért van ilyen sok fölösleges dolog amit meg kell tanulni, hogy bosszankodjunk, meg, hogy kinozzák a tanárok a diákokat, hanem a pénzért is ! Mind ez a rohadt fölösleges dolog azért van, hogy sok pénze legyen ezeknek a szemét tanároknak, és a korrupt politikusnak akik az oktatási rendszerbe dolgoznak.
acsa 2008.05.09. 19:47:37
Nehéz eldönteni, melyik tanítási módszer vagy anyag a jó általános-/középiskolában. A finnek remekül csinálják. Ott kezdődik, hogy a tanári szakma elitszakma, és nem elsősorban a fizetés miatt, hanem az igényesség miatt. Az ottani tanár/diák-létszámarány megegyezik a magyar vagy a német helyzettel. Aztán ott folytatódik, hogy sok az önálló foglalkozás jellegű tanítás, ahol sokkal személyreszabottabb és intenzívebb a tanítás. Igen, intenzívebb, mert a frontális "tölcsérezést", amit a porosz rendszer folytat, csak annak jó, aki fogékony erre, és akinek pont megfelelő sebességű. A lassabbak és gyorsabbaknak kín, pazarlás.
Nem hiába van élvonalban a finn oktatás. A német GEO-ban bemutattak egy iskolát, ahol a finnéhez hasonló rendszert vezettek be egy igen vegyes iskolában, plusz pénz nélkül.
Működik - persze az összes tanárnak és szülőnek akarnia kell. Na ez nincs meg nálunk. A gyerekből ezért természetszerűleg tompa állat lesz.
Ahol én érettségiztem Mo.on, ott a szokásos tanterven kívül még erdészképzés is folyt, mégis rengeteg szabadidő maradt, hogy saját érdeklődésünknek hódoljunk ill. készüljünk egyetemre. Ez mutatta, hogy a tanárok normális időbeosztást csináltak nekünk.
Csodálkozva nézem, hogy a magyar "elit"-gimnáziumok tanulói szétszakadnak.
Ja, és a finnekhez visszatérve, simán belefér 4 nyelv tanítása (melyből 1 a finn persze) az órarendbe. (A hollandoknál is.)
Aztán ők is tudják, hogy jó egyensúly kell a gyakorlatias képességekből, önálló és absztrakt gondolkodásból, lexikális (ill. irodalomkutatási) tudásból, szociális képességekből.
Ha az egyetemre kerül az ember, akkor persze már mindenütt lehet önállóan szervezkedni, de ehhez is akarat kell. Ahol pedig tényleg akaratosak a diákok, ott néhányuk közülük 5-15 év után simán átvehetik a hatalmat egy-egy tanszéken, ha csak épp poshadt a hely. Sírhatnék én is, hogy milyen rossz volt az egyetemem, de végeredményben ott már minden siker csak saját magamon múlott (beleértve akadékoskodók lekezelését is).
Szerintem tényleg sokat segíthet, ha a egyetemek a munkaerőpiacról megfelelően marketingelnék egészen le az ált./középiskolákba az igényeket, mert nagyon nagy a félreinformáltság. Az állam a keretszámokkal segíthet. A szülők... túl sokan vannak, úgyhogy hagyjuk egy pillanatra. A tanárok viszont igen sokat tehetnének, mert értelemszerűen ők a szakmabeliek, tehát nekik kell húzóerővé válniuk társadalmilag. Ezt semmilyen módon nem lehet szétverni, mert tényleg nem a közvetlen pénztőkén múlik, hanem 1-2 példaiskola követésén és néhány kölcsönkönyvön (na meg akaraton, önkritikán és időn).
A szegregációval sem értek egyet, bár a mai rendszerrel tényleg nehéz heterogén osztályokat vinni. Nem csak a kor/képesség/anyagiak/származás/faji szegregáció a problémás, hanem a pszichológiai is (te 6.a-s vagy, én 6.b-s, te csak 5.c-s). Hiszen ha minden szempontot figyelembe vennénk, akkor végül kiderülne, hogy mindenki más, és máshogy kell tanítani. Na pont ezt is jól leírja a GEO-s példa, mert ott a különbözőségekből fakadó helyzetek beletartoznak a tanítási módszerbe. Pl. felettébb tehermentesítőek a tanárnak a rendszeres újracsoportosulások és a diákok egymásrautaltsága.
Indiát/Romániát nem nagyon hasonlítanám Mo.hoz, de egymáshoz sem. Azért gondoljon bele mindenki, Románia még mindig sokkal olcsóbb hely. Nem tudom, mi a helyzet ott, de nálunk meglehetősen kevés informatikus végzett az elmúlt 2 évtizedben, és ezért nem olyan nagy a roham külföldi cégek részéről. India meg szegénysége ellenére is óriási humánerőforrás, és ott erős kasztrendszer van, mely meghatározza a diákok előremenetelét. Nem lehetne pl. a dél-koreai sikereket sem összehasonlítani velünk, mert ott megint nagyon más a kultúra.
Mo. korábbi jól képzett szakemberei pedig igen szűk "elithez" tartoznak, melyet a túlzott kiválasztódás határoz meg.
Ez a kiválasztódás sem mindig jó. Mindenki ismer olyan (pl.) mérnököt, mely meséli, hogy 2-3-as volt fizika/matekból akár általánostól egyetem végéig, mégis remekül végzi munkáját. És értelemszerűen a régről megmaradt porosz, frontális tantervből tanult, mint mindenki más mind a mai napig.
Uff.
Nem hiába van élvonalban a finn oktatás. A német GEO-ban bemutattak egy iskolát, ahol a finnéhez hasonló rendszert vezettek be egy igen vegyes iskolában, plusz pénz nélkül.
Működik - persze az összes tanárnak és szülőnek akarnia kell. Na ez nincs meg nálunk. A gyerekből ezért természetszerűleg tompa állat lesz.
Ahol én érettségiztem Mo.on, ott a szokásos tanterven kívül még erdészképzés is folyt, mégis rengeteg szabadidő maradt, hogy saját érdeklődésünknek hódoljunk ill. készüljünk egyetemre. Ez mutatta, hogy a tanárok normális időbeosztást csináltak nekünk.
Csodálkozva nézem, hogy a magyar "elit"-gimnáziumok tanulói szétszakadnak.
Ja, és a finnekhez visszatérve, simán belefér 4 nyelv tanítása (melyből 1 a finn persze) az órarendbe. (A hollandoknál is.)
Aztán ők is tudják, hogy jó egyensúly kell a gyakorlatias képességekből, önálló és absztrakt gondolkodásból, lexikális (ill. irodalomkutatási) tudásból, szociális képességekből.
Ha az egyetemre kerül az ember, akkor persze már mindenütt lehet önállóan szervezkedni, de ehhez is akarat kell. Ahol pedig tényleg akaratosak a diákok, ott néhányuk közülük 5-15 év után simán átvehetik a hatalmat egy-egy tanszéken, ha csak épp poshadt a hely. Sírhatnék én is, hogy milyen rossz volt az egyetemem, de végeredményben ott már minden siker csak saját magamon múlott (beleértve akadékoskodók lekezelését is).
Szerintem tényleg sokat segíthet, ha a egyetemek a munkaerőpiacról megfelelően marketingelnék egészen le az ált./középiskolákba az igényeket, mert nagyon nagy a félreinformáltság. Az állam a keretszámokkal segíthet. A szülők... túl sokan vannak, úgyhogy hagyjuk egy pillanatra. A tanárok viszont igen sokat tehetnének, mert értelemszerűen ők a szakmabeliek, tehát nekik kell húzóerővé válniuk társadalmilag. Ezt semmilyen módon nem lehet szétverni, mert tényleg nem a közvetlen pénztőkén múlik, hanem 1-2 példaiskola követésén és néhány kölcsönkönyvön (na meg akaraton, önkritikán és időn).
A szegregációval sem értek egyet, bár a mai rendszerrel tényleg nehéz heterogén osztályokat vinni. Nem csak a kor/képesség/anyagiak/származás/faji szegregáció a problémás, hanem a pszichológiai is (te 6.a-s vagy, én 6.b-s, te csak 5.c-s). Hiszen ha minden szempontot figyelembe vennénk, akkor végül kiderülne, hogy mindenki más, és máshogy kell tanítani. Na pont ezt is jól leírja a GEO-s példa, mert ott a különbözőségekből fakadó helyzetek beletartoznak a tanítási módszerbe. Pl. felettébb tehermentesítőek a tanárnak a rendszeres újracsoportosulások és a diákok egymásrautaltsága.
Indiát/Romániát nem nagyon hasonlítanám Mo.hoz, de egymáshoz sem. Azért gondoljon bele mindenki, Románia még mindig sokkal olcsóbb hely. Nem tudom, mi a helyzet ott, de nálunk meglehetősen kevés informatikus végzett az elmúlt 2 évtizedben, és ezért nem olyan nagy a roham külföldi cégek részéről. India meg szegénysége ellenére is óriási humánerőforrás, és ott erős kasztrendszer van, mely meghatározza a diákok előremenetelét. Nem lehetne pl. a dél-koreai sikereket sem összehasonlítani velünk, mert ott megint nagyon más a kultúra.
Mo. korábbi jól képzett szakemberei pedig igen szűk "elithez" tartoznak, melyet a túlzott kiválasztódás határoz meg.
Ez a kiválasztódás sem mindig jó. Mindenki ismer olyan (pl.) mérnököt, mely meséli, hogy 2-3-as volt fizika/matekból akár általánostól egyetem végéig, mégis remekül végzi munkáját. És értelemszerűen a régről megmaradt porosz, frontális tantervből tanult, mint mindenki más mind a mai napig.
Uff.
movhu 2008.05.12. 19:49:52
Rékuc · fika.blog.hu 2008.05.12. 15:14:32
Onli júúúúú:
mover.blog.hu/2008/05/12/penzzavarban_a_tv2
:)
Holnap még velószínűleg lesz másik is.
Onli júúúúú:
mover.blog.hu/2008/05/12/penzzavarban_a_tv2
:)
Holnap még velószínűleg lesz másik is.