Több nemzetközi minősítő intézet megszólalt a forint sáveltörlésével kapcsolatban, és többeknél felvetődött a gondolat, ami engem is régóta foglalkoztat. Ez pedig nevezetesen az, hogy hosszú ideje senki sem akar foglalkozni érdemben azzal, hogy megfelelően helyre tegye az adórendszerünket. Az is probléma több elemző szerint, hogy folyamatosan kevés hangsúlyt fektetünk a deficit csökkentésére, de többen komoly aggályokat vetnek fel adórendszerünkkel kapcsolatban. Ugyanis bármennyire és szépnek tűnnek az adócsökkentési tervek vagy bármilyen program, ami korábban megjelent bármelyik kormányzat részéről, sajnos a rendszer alapvető strukturális hibáihoz senki sem akar hozzányúlni. Anélkül pedig, hogy ezt érdemileg rendeznék, csak és kizárólag rossz, hosszú távon eredménytelen koncepciók születhetnek. Mi is az egyik ilyen strukturális hiba?

Ez nem más, mint a tisztességes adózás büntetése. Sokszorosan és halmozottan. Mert nem csak arról van szó, hogy az egységes közteherviselés érdekében a többet kereső állampolgár többet adózik, hanem arról is, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők különböző „büntető” pontokban is részesülnek. Magasabb adókulcsokat kapnak a jól keresők, ami most nagyon messze van az egykulcsú rendszerektől. Ráadásul ezek a kulcsok viszonylag alacsony jövedelemszintnél is megjelennek. A problémát tetézi, hogy ezek után elkezdenek kikopni a kedvezmények, nem jár adójóváírás, nem lehet visszaigényelni a befizetett adóból, sőt megjelent elemként a szolidaritási adó is, ami külön bünteti a tisztességes adózókat. Adórendszerünket elemezve rögtön láthatjuk, hogy kis kockázattal óriási nyereményhez jut az, aki a jövedelem csak egy kis részét is feketére festi, hiszen hatalmas terhektől mentesül. Nem mellékesen kedvezmények sora várja azt, aki belemegy ebbe, hiszen alacsonyabb igazolt jövedelmek mellett sok ajtó megnyílik a pénzért kopogtatók számára.

Ennek pedig van egy egyértelmű következménye. Az, ami ma van Magyarországon. Az emberek jelentős része bejelentett jövedelem+zsebpénz formájában kapja a fizetését. A másodállás már szinte garantáltan feketemunka, semmiféle közterhet nem viselnek utána az emberek. Ez rendkívüli módon elriasztja a befektetőket országunktól, hiszen nekik tiszta jövedelemmel kell kalkulálni, ami mellett nehezebben fog alkalmazottakat találni egyes térségekben. Ráadásul olyan versenytársakkal kell felvennie a harcot, aki helyzeti előnyt élveznek az adómegkerülés miatt. Sok cég panaszkodik arra, hogy a munkavállaló túl magas nettó fizetési igénnyel jelentkezik, mert jelen pillanatban is magas a nettó fizetése. Mikor azonban a beszélgetés arra terelődik, hogy a mostani fizetéséből mekkora a hivatalos, akkor kiderül, hogy annak jelentős része egyáltalán nem adózott forint. Ilyen helyzetben viszont sok embernek nem érv, hogy hosszú távon kifizetődő neki, ha van ténylegesen adózott jövedelme is, mert az emberek csak rövid távon gondolkodnak.

Érthetetlen az, hogy ehhez a rendszerhez miért nem akar hozzányúlni senki? A gazdasági növekedés mutatóiból látszik, hogy komoly gondok vannak a gazdaságban, aminek biztosan jelentős tényezője a munkabérterhek teljesen igazságtalan elosztása. Gyakorlatilag egy ösztönző rendszer létezik ma a csalásra. Ezt meg is erősíti az, hogy nagyon gyengék a munkaügyi ellenőrzések ezen a területen. Talán jó volna végre arra is koncentrálni, hogy ne a tisztességes rétegtől próbáljanak többet elvenni, hanem a meg nem jelenő jövedelmeket tolják át a fizető rétegbe. Ekkor fel lehetne állítani egy értelmes adórendszer változási koncepciót, ahol a tisztességes állampolgár nem érzi úgy, hogy bűnhődnie kell tettéért. Azért a tettért, amiért ma még talán kinevetik az ismerősök. A tisztességes adózásért.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.