Kaptam egy könyvet. Dr. Csernus Imre : A NŐ. Kaptam bele egy kis rövid ajánlást is, kézzel írva, ahogy kell. Úgy tűnik, hogy akitől kaptam, azt érzi, van még mit fejlődnöm ebben a tekintetben, de azt hiszem, a nő megismerésében mindenkinek és mindig van fejlődni valója. Megmondom őszintén, hogy vágytam rá kezdettől fogva, ahogy halottam a megjelenéséről, annak ellenére, hogy az íróval kapcsolatban sokaknak fenntartásai vannak. Azonban nem szabad előítéletekkel lennünk feltétlenül, és a nő témája talán a leginkább kimeríthetetlen témakör, és azt hiszem a földi dolgok egyik legnagyobb misztikuma is. Annak ellenére, hogy sokan meg vannak győződve róla, hogy a nőket nem lehet megérteni – és talán ilyen vagyok én is – azt gondolom, hogy bizony dolgozni kell mindenkinek azon kedves férfitársaim, hogy megküzdjünk ezzel a lehetetlennek látszó feladattal. Tisztelt hölgytársaim pedig azzal a nagyszerű feladattal néznek szembe, hogy egyáltalán önmagukat megismerjék, és lehetőséget biztosítsanak önmaguknak arra, hogy fejlődjenek annyira, amennyire ezt lehetővé teszi személyiségük. Nem tudunk egymás nélkül élni, szükségünk van egymásra a boldog élethez, tehát ehhez meg kell ragadnunk néha a segítséget.

A könyv természetesen tükrözi az író személyiségét, továbbra is az általa meghatározott eszközökkel ad nyomatékot a mondanivalójának, néha kissé vulgáris kifejezésekkel. Ebből és a témából adódóan a könyv mindenképpen felnőtt embereknek szól, olyanoknak, akik már megfelelő korba értek ennek a problémának a kezelésében. Fontos, hogy olyan problémák kezelésével foglalkozik, amit nem is szeretünk kimondani, vagy túlságosan óvatosak vagyunk ebben a tekintetben. Csernus kimondja. Kimondja azokat az élethelyzeteket, konfliktusokat és komoly hibákat, ami nélkül a nő nem lehet igazán jó nő. Persze nagyon sokan ezeket a kérdéseket természetesen kezelik, és önmaguk is megbirkóznak a problémával. Azonban mindenki talál a könyvben olyan gondolatokat, amik biztosan a javára vállnak, vagy azért mert végre tudja és megérti a dolgokat vagy azért, mert valamilyen hasznos tanáccsal szolgál. Csernus azonban kettő dolgot feltétlenül leszögez az olvasó előtt. Az egyik, hogy nincs mindenben feltétlenül igaza, ezt döntse el maga az olvasó, a másik pedig az, hogy bármit is ismerünk fel a könyv segítségével, annak vajmi kevés haszna lesz, ha az ebből fakadó ismeretet nem ültetjük át a gyakorlatba. Amikor a hét nőbűnt tárgyalja, akkor sem a szokásos sztereotípiákkal találjuk magunkat szembe, mert igen komoly hangsúlyt fektet abba, hogy vizsgálja azt, miért rossz ez a nőnek. Nem egy olyan könyv ez, ami bebizonyítja, hogy a nő a minden baj okozója, hanem a nőt úgy is vizsgálja, mint áldozatot. Igen kedves férfitársaim, a mi áldozatunk is a nő. Sőt, én a könyvből azt érzem, hogy a könyv sokkal inkább nőpárti. Azt mutatja meg, hogy a férfiak mellett miként tud a nő jó nő lenni, úgy, hogy eközben önmaga marad.

A könyv azt hiszem a rendkívüli objektivitásával és szókimondásával tűnik ki a pszichológia könyvek sorából. A nőről könyvet írni nem egyszerű feladat, de azt hiszem Dr. Csernus ezt most kiválóan megvalósította. Elmondja mitől lesz a nő olyan nő, aki magának is megfelel és másoknak is. Legalábbis, ha ezt tökéletesen meg tudja valósítani :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

emese 2007.12.19. 12:29:10

Amondó vagyok, meg kéne írni egy könyvet A FÉRFI és annak értelmezése címmel! Misi gartulálok ism ét nagyon jót írtál!

Válasz erre 

Doris 2007.12.19. 17:32:31

Húúú, de irigyellek!
Én még csak álmodozom erről a könyvről....hátha van hová fejlődni.
És milyen jó, hogy mindig van itt valaki, aki pont azt olvassa, azt látja, azt hallgatja, amit én.

blog.hu/goldmine/hedgehog.php/263636

Válasz erre 

Garbo 2007.12.19. 23:20:46

A könyv írójáról alkotott előítéleteket mellőzve, a nagybetűs cím arra inspirált, hogy elolvassam A NŐ-t.. Egy két napos kurzusnak nevezném. Azt hiszem, nem lennénk őszinték, mi olvasók: férfiak és nők, ha nem mernénk bevallani, hogy a leirt élethelyzetek valamelyikét már nem tapasztaltuk saját bőrünkön. Csak az más, az akkor nem volt ennyire nyilvánvaló. Így olvasva, kőkeményen vázolva a tényeket, igen szembesülünk azzal, hogy mekkora felelősség nőnek lenni. Milyen elvárások vannak egy nővel szemben, mennyi energiánkba telik ezeknek megfelelni. Én mégis azt mondanám, hogy elsősorban a magunkkal szemben támasztott elvárásoknak feleljünk meg és itt nem az egoról van szó. Attól leszek én NŐ, ha magamat annak érzem, mert testileg, lelkileg és szellemileg, ha nem is teljesen de elégedett vagyok önmagammal. Ne azért küzdjek, hogy másnak megfeleljek, hanem azért felelek meg másnak, mert ilyen vagyok. A „női büszkeség” mennyit hallatott szókapcsolat…létezik, kell léteznie, de nem úgy, hogy becsapjuk magunkat. Csak azért ne vonjuk meg magunktól akár testi, akár lelki örömöket, mert „büszkeségünk” nem engedi. Nem, nem ez a büszkeség, hanem az, hogy ne hagyjuk megalázni magunkat. Ha a tények azt igazolják akár egy párkapcsolatban, akár más viszonyban, hogy valami nem működik, akkor merjünk kilépni, hogy később még tudjunk tükörbe nézni.

Válasz erre 

IbseniNóra 2008.01.02. 22:27:03

Sziasztok!

Szilveszterkor kiolvastam a NŐ-t,- ma meg akartam venni, hogy legyen egy sajátom. Három helyen kerestem, elfogyott. Azt ígérték, hogy néhány napon belül újra kapható.
:)
Elmondanám:
Néhány napja hoztam egy döntést, elköltöztem a férjemtől 25 évi együttlét után. Magamtól jöttem rá és éltem meg Csernus Dr tézisét. A könyv utána került a kezembe.
Felhívom a figyelmet: IGAZA VAN!!

Bátraké a szerencs!!

Válasz erre 

movhu 2008.01.03. 08:16:24

Egyetlen dolgot szeretnék hozzáfűzni a mondandódhoz, nehogy valaki félreértse, és nagy váláspárti könyvnek állítsa be Csernus írását. A könyv azt hangsúlyozza, hogy szükséges felismerni azt, ha valami nem működik, és időben lépéseket tenni, nehogy valaki átvegetálja az életét. Ki így, ki úgy tudja kezelni a problémát, ez már az ő magánügye. És a szomorú tapasztalatok azokhoz is szólhatnak, akik még előtte vannak e felelőségteljes döntésnek. Szóval Csernus egyszerűen azt hangsúlyozza, hogy a problémák léteznek, és kezelni kell őket így vagy úgy.

Válasz erre 

Bandur Anikó 2008.01.19. 21:58:55

Hello Doki!!!Elolvastam a NÖ cimü könyvedet!!!Irhatnék sok szépet róla..csöpöghetnék...de nem teszem!!!Ugy király ahogy van!!!!Kár,hogy a férfiak többsége nem azt a NÖT keresi akiröl Ön ir!!!!Az Ön könyve csak megerösitett abban,hogy anno jol döntöttem!! Jó,hogy megszületett Doki..és ilyennek amilyen!!!!!!!!!!!
Egy NÖ!!!:)

Válasz erre 

Ányó · www.gyesmellekes.blog.hu 2008.02.07. 22:22:14

Sziasztok!

El kell mondjam, a minap férjem odavágta: Akkor oldd meg magad!
Ez eléggé felébresztő, kijózanító mondat volt. Addig is küzdöttem kialakítani a magam életét, függetlenségét, de most ezerszer határozottabban.
És szó sincs róla, hogy mindig vele akartam mindent elintéztetni!! Sőt!
De ő már ettől az egy esettől is kiakadt.
Így magamat kihúzva, csinin, nőként mentem le tegnap a Doki előadására.

Garbo! Vannak férfi és női szerepek. Freud szerint. Mi nők minden szerepünket másokhoz viszonyítva éljük meg, még a pasiknak egyetlen, csak a Casanova szerepe irányul kimondottan Nőkre!

Következésképp sok nő hiába küzd nőnek érezni magát. Ha valaki nem néz rá úgy, mint Nőre.

Szerintem.

Amúgy az előadás nagyon klassz volt. megdöbbentő, hogy egy pasi az időnként hozandó szál virágról(amiről tudja, hogy a felesége 20 éve vágyik rá) azt kérdezi? Nem túl átlátszó?

Tragikus.

Válasz erre 

GGGGGGGGGGGGGG 2008.04.18. 17:30:05

olvasom én is a könyvet, de

Válasz erre 

eszter · http://eszter 2008.11.14. 20:39:57

uhh milyen okosak lettek most magyarorszag holgyei:)

Válasz erre 

panna25 2009.05.01. 00:31:54

Tetszett,megfogott,SEGITETT!!Azóta terápia lett belőle.Köszönök mindent Doktor Úr!

Válasz erre 

nikodemusz 2009.08.07. 17:15:05

Nekem nagyon sokat segített már eddig is a könyv,pláne,hogy leállt szenvedélybeteg
vagyok.Miután elolvasom a többit is el szeretném olvasni.Köszönöm:)

Válasz erre 

katie 2010.03.21. 10:04:58

Nekem nagyon tetszett a könyv. óvónőnek készülök, és elég nagy önismeretre kell szert tennem azért, hogy hiteles mintát tudjak a gyerekeknek adni, és a szülőknek. Mind nő, mint szakember. A könyv megerősített abban, hogy fel kell nőni ehhez a feladathoz, ami nagyon nehéz.
Párkapcsolati témákban is nagy segítségre volt a könyv, nekem a könyv olvasása közben egy közmondás jutott eszembe. Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre! Ezt arra értem, hogy mikor sok mindenki bírálja a másik kapcsolatát, (szülői, kollegális, párkapcsolatát) nem biztos, hogy az övé rendben van ...
Csernus elég sokszor elmondja, hogy megélte a saját maga poklait, ő is drogozott, sírt nő után, elkövetett hibákat. Viszont felismerte őket, és tanult belőlük, ezért lesz nekem ő hiteles. Több ilyen őszinte ember kellene. :-)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: