Talán az utolsó pillanatban, de nálunk is beindult az iskolakezdési gépezet. Az elmúlt hetekben nézelődtem erősen, készítettem a pénztárcát, hisz két iskolás korú fiút nevelek. Nagy szerencsémre nem erőszakosak, és nagyvonalakban tisztában vannak vele, hogy a vásárlásoknál figyelembe kell vennünk a költségkímélő megoldásokat.
Ilyenkor két szempontot tartunk szem előtt: legyen valamelyest jó minőségű a holmi, de azért mégse a legdrágább.
A Tescóba mentünk vásárolni. Itt nagyjából egy helyen megkapunk mindent. A polcokon sorakoznak a füzetek, vonalzók, tollak, csomagolók. Külön részleg nyitva a most „menő”, éppen aktuális mesehősök képeivel ellátott, de az előbbieknél semmivel sem többet nyújtó felszereléseknek. Tanulás szempontjából teljesen mindegy, hogy 18 Ft- ért veszek egyszerű világoskék füzetet, vagy 75- ért Kung- fu pandás fotóba bugyoláltat. A papír fehérje ugyanaz, a vonalazás sem különbözik. Csak emez mutatósabb. Elvileg jobb minőség, gyakorlatilag ugyanaz. A gyerek viszont vágyakozva nézegeti. Én sunyi módon tovább lépek, és pakolok az olcsóbbikból.
Nehezebb dió az írószerek választása. Temperák, vízfestékek, ceruzák. Az elismerten jó minőségű ICO termékek sem az olcsó kategóriában vannak, de ha összehasonlítom a logo- s termékekkel, méla döbbenet ül az arcomra. Kideríthetetlen minőség, a festékben, gyurmában feleannyi mennyiség, de egyetlen képecskének köszönhetően minimum annyiért, ha nem többért.
Igyekszem odébbállni, a gyerek továbbra is ezeket válogatja. Már látom, hogy magában azt fogalmazgatja, hogyan vehetne rá mégis, hogy legalább néhány ilyen – állítólag minőségi- cuccot tehessen majd a táskájába, így kiemelkedve az osztályban a „gagyi” kategóriából. Egy füzettartó dossziéval ódalog mellém. Kifizetem a zsebpénzemből-, ezt mondja. Ok, gyere! Nézd csak, ez itt 700 Ft, ez itt a másik polcon teljesen olyan, csak sima kék. Ennek az ára 300. Ez szerinted rendjén van így? Nincs rendjén. De kifizetem, ha megveszed.
És megveszem.
A bevásárlás vége a két gyereknek 8000 Ft. Ebben táska, tolltartó nincs, de az nem is kell, mert amit tavaly használtak, teljesen jó. Igaz, nincsen rajtuk semmi extra, és nem is kerültek 12 000 Ft- ba fejenként, mint az akkor éppen divatos Spongya Bobosok. Teljesen egyszerű holmik ezek extra minták nélkül, de megvarrva rendesen, felcippzározva stabilan.

Kérdésem a következő: Mi a minőség? Mi az, hogy legyen minősége, de ne legyen túl drága? Merthogy ez utóbbi kérdés azt sugallja, hogy minőséget drágán vásárolhatunk, vacakot pedig olcsón. Én viszont azt látom, hogy gyakran ez fordítva van. Gyerekkábító, mondvacsinált divatteremtéssel adják el a silány holmikat sok pénzért, míg a szerényebb csomagolású és elfogadható árú eszközök félredobva hevernek a polcokon.

A szülő megveszi az egyen cuccot, mert a gyerek vágyik rá, aztán az első rajz órán kiderül, hogy a tempera addigra beszáradt, a táska füle leszakadt, a ceruza pedig hegyezhetetlen. A szépséges tolltartó, ami valójában egyszerű kartonpapír csicsás burkolattal, karácsonyra szétfeslik.

De ne legyen így! Legyen mégis tartós az a táska, legyen jobb a divatos füzet… tényleg! Legyen jobb, ha már többe kerül! De úristen! Hát tényleg ennyire jó csávó ez a panda? Mert ha annyira remek fickó, akkor biztos nagyon bosszantja, hogy gyerekek és szülők tízezreit hülyítik meg a képével, és kényszerítik ostoba többletkiadásokra akkor, mikor sokkal fontosabb dolgok (úgy, mint tankönyv, ebédjegy, tornacipő, stb.) megvásárlása nyomasztja őket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cett · http://cettblogja.blogspot.com 2008.08.30. 12:50:30

ez még hagyján, kollégák mesélik, volt olyan tanár, aki előírta, hogy milyen füzet, milyen radír, milyen toll. (nem azt, hogy a4-es 80lapos, hanem hogy melyik borítós, stb...)

Válasz erre 

movhu 2008.08.30. 13:14:53

Teljesen elterjedt az a törvényellenes dolog, hogy a tanárok előrírják, pontosan milyen típus, milyen gyártmány kell egy adott tanszerbő. Ez részben igaz, hiszen néhány kínai cucc nem alakalmas a feladatára, de más oldalról ez megint ugyanolyan felesleges kiadás.
Arról ne is beszéljünk, hogy soha nem kérdezik meg, akarom-e a 21.000 forintba(plusz költőpénz) kerülülő erdei tábort. Ez nagyon frankó biztosan, de mintha kicsit drága lenne ez is.
A tankönyvcsomagok áráról fogalma sincs a minisztériumnak sem, ezt mutatják a nyilatkozatok. Nekünk most 15 és 20 ezer forint. Odafent 5-10.000-ről tudnak...

Válasz erre 

Ezvanna 2008.08.30. 13:21:30

Ellenőriztem. A mostanába divatos Hello Kitty és Barbie Princess cuccok pont ugyanazok a gagyik, csak bennük van a jogdíj. Az a baj, hogy majd szét kell szedni, hogy kiderítsem, ez ugyanolyan sz_r :(
Ami még felháborító, hogy a márkanevek is ugyanolyan dobozban évről évre változó minőséget adnak. Tavaly jó volt, most meg használhatatlan, és az ára nem változott. Az egyetlen megoldás, hogy kiválasztod azt, mi legalább ugyanolyan.
(A táska egy külön történet. Tízezerért is van csicsás semmirevaló)

Válasz erre 

Doris, a komisz · http://dorisnaploja.blogspot.com 2008.08.30. 14:30:48

Hehe...előírják? Nekem a kisebbiknek a tanítók vették meg- mi majd csak fizetjük. Mondjuk teljesen korrekt füzeteket, úgyhogy ebbe végül is nem köthetek bele. Csak furcsa.

Válasz erre 

Termelő 2008.08.30. 16:21:28

Lehet, hogy a minőségbe nem lehet belekötni, de az árba igen. Nálunk választani lehet, hogy megveszed a suliban vagy nem. Csak azt nem értem, hogy miért drágább a suliban megvenni, mint a boltban? Logikusan ők sokat vesznek, még olcsóbbnak kellene lenni.

Válasz erre 

Peter 2008.08.30. 16:24:59

Most nem sírni akarok, de jó volt régen, amikor egyféle körzőt lehetett kapni. Most megy a harc a suliban, hogy "Nekem kungfupandás füzetem van bebe", meg kinek milyen cuccai vannak. Részemről például az iskolaköpeny és hasonló egységesítő kellékek létezését visszasírom.

Válasz erre 

Doris 2008.08.30. 16:30:11

Jaaaj, Peter, de mi lesz akkor a gyerek személyiségi jogaival? Joga van megmutatni, hogy neki olyan is van, meg szép ruha is. Joga van a készítőnek is levenni a maga sápját, a pandás bagázsnak is a jogdíját. Nekem anyám örült, mert év közben elhordtam a kopott cuccokat az iskolaköpeny alatt. Most meg a suli a bemutató terem. Csak győzzed pénzzel. De mondom, ha már így csinálják, akkor legalább tennék mellé a minőséget, és akkor egye fene, megveszi az ember. De vagy ugyanolyan, vagy vacakabb, mint a másik. Ez a bosszantó.

Válasz erre 

movhu 2008.08.30. 16:53:02

Én elkötelezett Samsonite hívő vagyok (Ez itt a reklám helye :) ) táskában. Nem részletezem, ergonomikusabb és minden extra. Most néztem, hogy ránézésre és tapintásra sokkal rosszab minőségű táskákat árulnak iskolatáska címén olyan árban vagy drágábban, mint eme hátizsákok. Persze átlag szülő a nagy rohanásban el sem jut egy Samsonite márkaboltba ezt megnézni. Hogy ne legyek ennyire Samsonite párti megemlítem, hogy nagy táskaboltban legalább 3-4 féle márka van, aki jóval jobb táskákat gyárt, mint amit a hipermarketekben vagy írószerboltokban lehet kapni.
Amúgy én ezt az egészet megoldanám egyszerűen az állam helyében. Szeptemberben nincs családi pótlék, cserébe a gyerek mindent ingyen kap. Kevesebb gördülne le egyes szülők torkán belőle vagy végezné pénznyerő gépekben. De ez már másik téma.

Válasz erre 

Pistika 2008.08.30. 17:46:51

Én a tanárok helyében fordítanám a dolgot. Kijelölném azt a jó, de nem drága kelléket, ami hozni kell. Annál drágábbat nem használhat a gyerek, hogy ne villogjon vele. Felesleges kétszer olyan drága Disneys füzet, amikor belül pontosan ugyanott készült, ugyanabból a papírból. Az iskola nem az utca, ráérnek még villogni majd a terepjáróval.

Válasz erre 

drpont 2008.08.30. 18:26:15

Két általános iskolás lányunk van, úgyhogy szintén nagy gyakorlatunk van az iskolai bevásárlások terén. Mi a következő dolgokat tartjuk mindig szem előtt:
1. Iskolatáska: semmi csicsa, menő stb. Kizárólag jó minőségű, tartós, a gyerek hátára valót vagyunk hajladók megvenni. Szerencsére eredménnyel, a 8-os nagylány jelenleg a 3. táskájánál "tart".
2. Könyvborítók: a barkácsboltokban kapható öntapadós, átlátszó (eredetileg ablakra való) tapétával kötjük be a könyveiket. Nem a papírboltban kapható, csak a szélén tapadós borítóval, illetve vékony fajtájú, kifejezetten füzetre-könyvre ajánlott tapétával. Minden könyvük kibírja rongyolódás, szakadás stb. nélkül az évet, ráadásul látja is a gyerek, hogy melyik micsoda.
3. Füzetek: Sima, legegyszerűbb füzet, amire csinálnak maguknak borítót. Sima csomagolópapír, ráragasztott képek (akár a Panda is, ha arra van gusztusuk....), rajzok, érdekes papírok, csak a fantázia szab határt. Ezt ráragasztjuk a füzetre, majd beborítjuk átlátszó borítóval, ami lehet sima füzetborító is, de ha igazán szépen akarjuk megcsinálni, akkor ez is öntapadós borítót kap. Egyedi, csinos füzet a végeredmény, ráadásul ez is kibírja a folyamatos használatot.
4. Festék, ceruza és társai: Itt tapasztalatból mondhatom, hogy érdemes áldozni egy kicsit a minőségre, mert nagyon fontos, hogy ne valami használhatatlan vacakkal kínlódjon az a szegény gyerek. Pl. színes ceruzából mindig csak Faber-Castellt veszek nekik, egyesével összeválogatva. Tudom, hogy drága, de gyönyörűek a színei, nem törik, hegyezhető (!!!), egyesével pótolhatóak a kifogyott szinek, de ami a legfontosabb: a gyereknek is öröm vele dolgozni. Szerintem olcsóbban kijön, mint 2 havonta egy teljes készlet a rosszból.
És az iskolaköpenyt én is visszasírom....

Válasz erre 

Dave_hu (törölt) 2008.08.31. 10:37:24

modok valamit: engem az basz fel, hogy ének zene van, meg méregdrága temperát meg kell venni, mert rajzóra van. Oké, legyen, kreativitást kell fejleszteni, de akkor legyen már egy olyan óra, ahol pl. táplálkozási alapismereteket tanul a gyerek. talán akkor nem a chips meg a snickers fogyna el a második szünetben már a büféből. az iskola rohadtul nem az életre készit fel, és tényleg arról szól, hogy kinek milyen füzete meg tolla van. Nálunk annak idején a táska volt, a füzet nem, de pl. egy szagos radirt mindenki lecsekolt.

Válasz erre 

Dave_hu (törölt) 2008.08.31. 10:39:40

jah, és megérne még egy postot a szülő vonatkozása is: mert sokszor nem is a gyerek akar felvágni, hanem a szülő szeretne villogni a gyerekével, hogy milyen szép, meg mi mindene van.

Válasz erre 

Doris, a komisz · http://dorisnaploja.blogspot.com 2008.08.31. 12:01:29

Hja, egy kellemes, ironikus poszt Szülők sznobizmusa az iskolában címmel. Hogy akkor milyen nyomatos egyforma tornapóló legyen. és még meg is magyarázza, hogy miért jobb, mint a síma fehér.

Válasz erre 

cett · http://cettblogja.blogspot.com 2008.08.31. 15:30:31

mondjuk az is igaz, hogy anno 96-ban, szakközép harmadikban csak nekem volt olyan a4-es 100lapos spirálfüzetem matekórán, aminek nagy betűkkel rá volt pecsételve az elejére:
Lenin kohászati művek, brigádnapló

nem kellett felvágnom vele. :) Mindenki rettegve nézte a megsárgult lapjait. Viszont rendeltetési céljára (matekot írni bele) kíválóan lehetett használni...

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: