Szabad Európa Rádió
2008.02.07. 15:10
„Kedves Hallgatóink! Napi műsorunkat most befejezzük. 40 perc múlva azonban ismét jelentkezünk, éjszakai különprogramot közvetítünk a 417 méteres középhullámon, valamint a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon” Ismerős? Akkor könnyen lehet, hogy annak idején elkövetted a Magyar Népköztársaságban a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét. A Legfelsőbb Bíróság 1955-ben kidolgozott elvi döntése ugyanis kimondta, hogy
"A Szabad Európa rádió adásainak zárt lakásban történő hallgatása csak akkor valósítja meg a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét, ha ez más jelenlétében történik, vagy pedig, ha a lakáson kívül tartózkodó személyek részére is lehetővé vált ezzel ezen rádióállomás uszító híreinek hallgatása, ezen utóbbi esetben azonban csak akkor, ha nemcsak az nyert tényként megállapítást, hogy a kívül levő személy tudta, hogy a lakásban a Szabad Európa rádiót hallgatják, hanem az is, hogy e rádióállomás milyen híreit hallotta."
Miért volt ekkora probléma ennek az adónak a hallgatása? Az okok nem túl érthetetlenek, az akkori politikai viszonyokat ismerve. A világ két részre szakadt, és a „nyugat” igyekezett minél több információt bejuttatni a keleti szektorban maradtak részére. Ezért 1949 decemberében megalakították a Szabad Európa Rádiót. 1950. augusztus 4-én elindult a kísérleti magyar adás kalandos története. Először New Yorkból adták, naponta kétszer, majd egy rövid átmeneti korszak következett. A szalagok repülőn érkeztek Athénba, és egy hajón lévő állomás sugározta a magyar adásokat a tengerről. 1951 májusában végül a rádió központja átkerült Münchenbe, és itt már egész napos adással szórakoztatta a rádió Kelet-Európát, nem kis fejtörést okozva az elvtársaknak itt a blokkon belül. Az adásokat részben Holzkirchenből, egy München melletti városból, részben pedig Portugáliából sugározták. Nem okozott problémát a nagy távolság, hiszen a rövidhullámú jelek terjedésének nem szab határt az optikai rálátás hiánya, pl. a föld görbülete miatt. A magyar osztály 81 fővel dolgozott.
Természetesen a rádió szerepe nem csak az volt, hogy bejuttassa az információt, hanem komoly politikai és gazdasági érdekek is meghúzódtak mögötte. Mivel a rádió folyamatosan közvetített például az ’56-os eseményekről, ezért a forradalom alakulásában jelentős szerepet tulajdonítanak a rádiónak. Sajnos negatív szemszögből kell értékelnünk az akkori adásokat, mert a rádió buzdítása a fegyverletétel ellen, és a további harcra való buzdítás komoly áldozatokat követelt. Igazából a riporterek és szerkesztők sokszor inkább szolgáltak nyugati szubjektív értékeket ebben a korszakban, mintsem független rádióként működtek volna. Nehéz lenne kimondani bárkinek a bűnösségét is 50 év távlatából, így erről beszélni már nem igazán van értelme.
A történet legérdekesebb része talán az, ahogyan a magyar vezetés reagált az adások megjelenésére, és azok a lépések, amiket megtettek, hogy minél kevesebb ember juthasson a műsorokhoz. A kormányzat egyebet ugyanis nem tudott tenni, mint zavarta az adásokat saját eszközeivel. Ez – ma már tudjuk – sokkal többe került, mint az Egyesült Államoknak a műsor teljes elkészítése és sugárzása, hiszen Magyarországnak jelentős külföldi segítséget is igénybe kellett venni, hogy a zavaró jel minél nagyobb lefedettségben érintse az országot. Egyfajta szerencsés helyzet volt a kormányzat részéről, hogy országunk már akkor is erősen Budapest centrikus volt, így kis területi zavarással nagyon sok embert lehetett megfosztani az adástól. Végső soron az ország területének rövidhullámú zavarása 40-45%-ban, a középhullám zavarása 75-80%-ban megvalósult, de ehhez akkor jelentős mennyiségű és az akkori korban igen drága adóberendezést kellett üzemeltetni. Budapesten 7 ilyen üzemelt. Természetesen ezért a magyar műsorszóró adók adásszünetben bekapcsolódtak a zavarásba, kihasználva a szabad kapacitást. A Szabad Európa ennek ellenére töretlenül terjedt, mert a fenti állandó frekvenciák mellett volt egy csomó állandóan változó frekvencia, ami miatt ez a kísérlet kezdettől fogva egyfajta szélmalomharc lett. Ezt a Politika Bizottság lassan elkezdte belátni, és az 1963-as vitaindítás után 1964-ben végleg megszűnt a rádió zavarása. Ettől a pillanattól kezdve a hangsúly az agitációra helyeződött, és megkezdődött a rádió ellenes propaganda anyagok gyártásának fokozás. Ez a tevékenység már korábban folyt, jól mutatja ezt egy korabeli cikk a Népszabadság 1960. április 19-ei számából:
„Itt a Szabad Európa Rádió, a Szabad Magyarország Hangja! Napjában több-tucatszor hangzik el az éterben ez a felhívás. Nem messziről érkezik a hang: Nyugat-Németország területéről, München városából. Szabad Magyarország? Ugyan, kik azok, akik Münchenben, Hitler véres mozgalmának ősi városában ennyire szívükön viselik hazánk sorsát? Egy jelentőségéhez mérten talán inkább túl rövid film, a Boszorkánykonyha, Bokor Péter és Moldoványi József kiváló filmje részben választ ad a kérdésre."
A "Boszorkánykonyha" végül nem ért el túl nagy nézettségi csúcsot, csupán kezdete volt a filmpropaganda lépéseinek. Ezek után elkészült a "Teenager Party", amit azért készítettek, mert a rádió népszerű pop-műsorának hallgatottsága szociológiailag is kimutathatóvá tette a "veszélyeztetett" fiatalok számának ugrásszerű növekedését. Nyilván alkotói is jóval elégedettebbek lehettek vele, hiszen a mozi-forgalmazás és a többszöri televíziós vetítések mellett végül az iskolai politikai nevelő munka demonstrációs eszköztárába is bekerült.
Valóságban a propaganda mellett a felnőtt és érett lakosság megértette, hogy a Szabad Európában nem rejlik olyan veszély, melyet komolyan kellene venni. A fiatalok pedig elég lázadóak voltak ahhoz, hogy már csak azért is hallgassák azt a rádiót, amely a lázadás zenéjét közvetíti számukra a nyugatról. Ennek ellenére a rádió a régi rendszer fennállása alatt mindvégig birtokolta a „különösen veszély ellenség” címet.
Aztán, 1993 október 31-én, 42 évnyi munka után végleg nyugdíjba vonult a Szabad Európa Rádió. Ribánszky László, a magyar osztály igazgatója elmondta utolsó 4 perces beszédét, és ezzel végképp pontot tett a rádió életére. Mint a szocialista blokk, a Szabad Európa Rádió is a történelem részévé vált.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
