Megnéztem végre az Egon és Döncit. A film már egy hónapja a mozik műsorán van, de eddig más programok és filmek miatt kimaradt. A produkció az utóbbi idők legvegyesebb érzelmeit kiváltó film volt számomra, lássuk miért.

Azt tudni kell, hogy a film – megelőzve a Vuk második részét – az első, teljes 3D-s magyar film lett. Teljes költségvetése 120 millió forint, ezért annyira nevetségesen kevés, hogy összes sem mérhető egy amerikai film árával. Dicséretes, hogy egy forint állami támogatást nem kapott, és még is elkészült, nem úgy a már most is 1,4 milliárdba kerülő Vuk, aminél a készítők nem győzik magyarázni, hogy miért kellett már sokadszor elhalasztani a premiert. Itt a szöveg helyett dolgoztak az emberek, és elkészült a film. Nem a mi pénzünkön kísérletezik ki, hogy eszi-e a magyar az agyszüleményünket, hanem szépen magántőkéből. Mit is mondhatok a filmről?

Az egyik szemem sír, a másik nevet. A kép és az egész látványvilág a Pixar munkáit is simán sarokba szorítja, egyszerűen fergeteges. Persze bele lehetne kötni apró látványtechnikai kérdésekbe, például abba, hogy a macska miért nem szőrős, és olyan merev, de szerintem ez teljesen beleillik a képbe. A színek kavalkádja, a részletek kidolgozása mind olyan elem, ami látványtechnikailag feldobja a filmet. A zenei aláfestés kiválasztása külön feldobja a filmet, leginkább nekem a Naprendszerbeli jelenet alatt felcsendülő doromb hangjával fűszerezett zene tetszett. Azt mondhatom, hogy önálló elemeiben elemezve a filmet, egy tökéletes alkotással találja magát szembe az ember. A jelenetekben lévő karakterek mozgása messzemenőkig kidolgozott, akár a talajon, akár az űrben tartózkodnak is, ahol nem hat rájuk a gravitáció. Ezt nézve a film lenyűgöz. Sajnos viszont ez a film egy összkép, és sajnos a film olyanra sikerült, mint valamiféle sokszínű és érdekes gyurmából összegyúrt formátlan valami.

A film magja, azaz tisztán a történet 71 perc, ami azért még egy elsősorban gyerekek számára szánt produkciónak is kevés. Sokkal jobb lett volna, ha közelít a 90 perchez. Néha ennek ellenére úgy érzi az ember, hogy az adott jelenetnek soha nem lesz vége, és kicsit már vár valamiféle történést. A 71 perc nem engedné meg azt, hogy hosszasan időzzünk egy adott jelenetben. A film alaptörténete nagyon jó volna, de valahogy olyan kiforratlanul került át a forgatókönyvbe, amitől olyan nagyon történettelen lett az egész. A végén a Nap - úgy tűnik - feketelyukká omlik össze, amitől főhősünk visszakerül bolygólyára, ami nem egészen korrekt, mert Napunk ehhez túl kicsi. Ezt még el is nézném, mert az űrhajó is benzinmotoros, tehát ez úgy sem egy fizikailag korrekt filmnek készült. Azonban a Ten Years After – I’d Love To Change The World száma alatt feltűnő, való életből vett és nem generált képek nagyon nem illenek egy 3D-s mozifilmbe. Ezt már annak idején a Vrungel kapitány kalandjai című szovjet rajzfilmben is eljátszották, és ott is furcsa volt. Egyszerűen egy 3D-s mozifilmben ne jelenhet meg valóságos kép, akkor már jobb lett volna oda is számítógéppel generált jeleneteket rakni. Bár egészen máshogy hat, de ez a Teletubbies csecsemőfejjel ábrázolt napocska szintje. Értettem én az üzenetét, de akkor sem passzolt bele a képbe, ahogyan az UFO-t sem értem. Miközben főhősünk benzinmotoros űrhajóval szel át fényéveket, eközben az UFO láthatóan valami nagyon futurisztikus technikát képvisel. Slusszpoén, hogy a filmben nincs dialógus, az én megfogalmazásomban a teljes kommunikáció egyfajta érthetetlen nyökögés, azaz nyögdécselés. A legtöbb ember ezt hiányolta. Nincs benne beszéd, ami az átlag néző számára padlóra teszi a filmet. Lehetne még sorolni néhány dramaturgiai hibát, de összefoglalónak ennyi.

Egyszóval a filmhez egyrészt gratulálni szeretnék a készítőknek, mert nagyon megmutatta mire vagyunk képesek mi, magyarok. Úgy érzem, minden ott van, ami egy jó filmhez kell. Azonban figyelembe kell venni, hogy amikor nagyközönség számára gyártunk ilyen filmet, akkor azt nem műértő művészek nézik meg, hanem olyanok, akik egy jó szórakozásra vágynak. Azt mondom jó kezdet. Ki kell azonban nőni a demoscene kategóriából, és egy jó forgatókönyvvel megalkotni azt a produkciót, ami egyszer igazán ütős siker lehet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.