Limoncello
2007.11.06. 09:58
Habár a neten található leírás, de én még is sokak kérésére leírom, hogy én hogyan készítem a Limoncellot, persze szokásos kerettörténetes előadásban.
A Limoncello tipikusan dél-olasz ital, sokat lehetne keresni az eredeti helyét. Ez nem annyira egyértelmű, mint a Mozarella di Bufala vagy egyáltalán maga a mozarella, ami tagadhatatlanul Battipagliából származik. A bufala, ahogyan a nevéből kitűnik, bivalytejből készül. Biztosan állíthatom, hogy összekeverhetetlenül finomabb. Szóval a Limoncello talán a Sorrentoi-félszigethez köthető leginkább, és most kérem a Sziciliából származókat ne lőjenek le :) A Sorrentoi-félsziget látványra maga az álom. Igazi 1 autónyi szerpentin, színes városok, hatalmas citromligetek az út mentén, és gyönyörű városok. A katedrális Amalfiban kiemelkedő, nem csoda, hiszen Amalfi valaha önálló tengeri királyság volt. Positano pedig, a kicsi színes város lenyűgöző forgatagával olyan, amiről az amerikai filmekben álmodoznak az emberek. Itt fejlesztették tökéjre a Limoncello készítést, kiaknázva a citrom rendkívüli aromáját. Nápoly környékén citromból éppen kerítést nem készítenek(jut eszembe a fákból azt is), de rengeteg ételnek alapja. Az út mentén kaphatunk óriási sárgadinnye méretű citromokat is, ami inkább díszítő jellegű, mintsem gyakorlati értékkel bíró darab. Ennyit a Limoncello kerettörténetéről.
Sajnos az alapanyagok Magyarországon rendkívül nehezen beszerezhetőek. Kezdjük az egyik nehéz dologgal, a kezeletlen héjú citrommal. Nálunk sem beszerezhetetlen, amolyan biocitromként forgalmaznak ilyet, de nem túl sok helyen. Sajnos a nagy hipermarketekben kapható citromok egészségügyi okokból utókezeltek, így héjuk, ha nem is alkalmatlan, de kevésbé alkalmas a feladatra. Legjobb, ha mi szedjük :) A másik nehéz téma a tisztaszesz, tehát mondjuk 95 %-os alkohol. Gyógyszertárban méregdrága, csak receptre, azt is 1 dl-t, családi összefogással lehetne csak megfelelő mennyiséghez jutni, ez felejtős. Legendák szóltak róla, hogy a METRO-ban lehetett kapni. Én őszinte leszek: külföldről hozom be, vagy eleve ott gyártom a limoncellot. Olaszországban boltban 10-12 EUR egy liter, legutóbb a piacon Marina di Camerotában a sajtárus bácsinál rövid üzletelés után 25 EUR-ért kaptam 3 litert. Meglátszik, hogy nem nápolyi, mert azoknál fél eurót se lehetett volna alkudni. Persze szigorúan zárjegyeset. Magyarországon még így is talán törvényt sértek, mert az otthoni alkohol átalakítás bűncselekmény, úgyhogy egyszer limoncello készítés közben el fog vinni a VPOP. Ez a törvény is legalább olyan egyedi és értelmetlen, mint a petárda betiltása. Esztergomban még tilos, a híd túloldalán meg Sturovoban(Párkány) éppen válról indítható rakétát nem lehet kapni a PyroPanda-nál, de azon kívül mindent, és ha azt akarja a vásárló, még ott helyben fel is lőheti, mégsincs tele Szlovákia leszakadt kezű emberekkel. Tételezzük fel meg van mindenünk, fogjunk hát hozzá.
A citrom héját le kell vágnunk, méghozzá úgy, hogy minél több jöjjön le, de ne legyen rajta fehérje. Ez két okból is fontos: egyrészt kesernyés lesz tőle, másrészt jobb a kioldódás, ha arról az oldaláról is éri alkohol. 1 liter alkohol birtokában kb 1-1.5 kg citromra lesz szükség, amiben nem baj, ha van 1-2 darab enyhén zöldes. Ha lehámoztuk a héját, akkor apró darabokban bele egy zárható üvegbe, és rá az alkohol. Több nézőpont van meddig hagyjuk benne, 4 naptól négy hétig bármi lehet, egy biztos, hogy minél tovább, annál jobb. Biztosan állíthatom a 4 napos is kiváló eredményt mutat. Ezután leszűrjük, és ne csodálkozzunk, hogy nem mutatja a szokásos limoncello képet, mert csupán nagyon enyhén sárgás. Fogjuk a 80 dkg, esetleg 1 kg cukrot, és vízben szírupot keverünk belőle 1-1.5 liter vízből, amit az határoz meg, hogy mennyire erős végeredményt szeretnénk. Nagyjából 1.5 liter víz esetén kapunk 3 liter limoncellot, így az alkoholtartalma kb. 32 % lesz, talán itt a legfinomabb. Én ásványvizet használok a jobb eredmény érdekében, de ez nem kötött. Melegíteni nem tanácsos, mert vissza kell hagyni hűlni. Ha kész a szirup, akkor beleöntjük az alkoholt, és már kész is az anyag. A kevergetés közben opálosra zavarosodik, megadva a tökéletes limoncello színt. Mivel igen magas a cukortartalma, így a hasonnló italoknak megfelelően hidegen, hideg pohárban fogyasszuk. Nyugodtan lehet a mélyhűtőben tárolni, magas alkoholtartalma miatt nem fog megfagyni. Amikor belekortyolunk, akkor egy pillanatra elrepít bennünket a csodálatos Sorrentói tájakra, és érezzük a mediterrán életérzést.
Boun appetit ! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
amc 2008.05.10. 18:33:56
Egy liter hozható fejenként.
A receptet kipróbálom, köszi!