Vajon mi látható az alábbi képen? Sokaknak ez talán egy érdekesnek tűnő vonalzó, jobban megnézve talán egy többfunkciós vonalzó. Az öregebbek és azok akik találkoztak már ilyennel rögtön rávágják a választ: Ez egy logarléc.

Mi is az a logarléc, ha nem csupán egy vonalzó unicum? Nem kell olyan sok évet visszautaznunk az időben, és elérkezünk oda, amikor még a zsebszámológép nem létezett. A zsebszámológépek tömeges elterjedése csak az LCD kijelző kifejlesztése és az integrált áramkörök széles körű elterjedése után volt lehetséges. Ebben a korszakban, a ’80-as évek elejétől kezdve, már bárkinek lehetett zsebszámológépe. Akkoriban különböző forrásokból, többek között a nyugatról származó feketeimportból, sokaknak lett SHARP EL-230-as gépe, vagy a tehetősebbek valamilyen trigonometrikus funkciókkal bíró modelljét is megkaphatták. Nem így volt ez a zsebszámológépek korszaka előtt. Voltak szakmák, ahol nagyon sokat és gyorsan kellett számolni. Ugyan létezett papír és függvénytáblázat, de ez nagy mennyiségű számolásnál komoly időt vett igénybe, ráadásul előfordult, hogy a számításokra nem a mérnöki irodában, hanem pl. tetők építésénél volt szükség. Így született meg a logarléc. A képen egy magyar gyártmány, a GAMMA 1252-es látható, melyet van szerencsém birtokolni.

A logarléc egy mechanikus számológép, melyet nem szabad lenéznünk, hiszen korának technikai csodája volt. 3-4 számjegy pontosságú számítást tesz lehetővé, általában a következő műveletekkel: szorzás, osztás, négyzetre- és köbre emelés, négyzet- és köbgyök vonás, logaritmus és trigonometrikus függvényszámítás. 1620-30 között találták fel, amikor John Napier publikálta a logaritmusról szóló művét. Ezután az évszázadok során folyamatosan újabb funkciókkal bővült. Jelentőségét mutatja, hogy az Apollo programban résztvevő űrhajósok még használtak logarlécet küldetésük során. Működési elve kicsit nehezen érthető matematikában nem jártas embereknek, a lényege, hogy a számok szorzatát a számok logaritmusának összegével, hányadosukat a különbségükkel helyettesítjük. A logarléc középső része elcsúsztatható, a kívánt eredményt e logaritmikus skálák pontos beállításával olvashatjuk le. Használatának bemutatását most mellőzném, bár ez néhány perc alatt elsajátítható. Rengeteg idő lehetett megtakarítani vele, gondoljunk csak arra a személyre, akinek egész nap szögfüggvényekkel kellett dolgoznia. Érdekessége, hogy leginkább a fából vagy a fa-műanyag kombinációjából késültet szerették, mert a fém csillogása miatt annak leolvasása nehezebb volt.

Mára ugyan már gyakorlati jelentősége nincs a logarlécnek, végleg nyugdíjba vonult, hiszen felváltotta a zsebszámológép, majd a lassan már mindenki számára elérhető PDA. Azonban a logarléc pontossága teljesen megfelelne, még sok mai mérnöki számítás igényeinek is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.