Ne tudjátok meg milyen diplomásokkal lehet találkozni. Az egy dolog, hogy nem ért semmihez, amihez kellene, de úgy alapból életképtelen. Egyszerűen a kávéfőzés is kihívás számára. Igaz biztosan jót lehet vele beszélgetni valami olyasmiről, aminek köze nincs a szakmájához, de tanulta.

Megint attól félek, hogy a döntéseket olyan személyek hozzák, akiknek érdeke a mostnai rendszer fenntartása.
Nem is értem, minek Mekk Elek féle embereket képezni. Úgysem fog mindenhez érteni, tanulja az ember csak azt, amire szüksége van. Volt olyan félévem, amiből már arra sem emlékszem, hogy milyen tárgyak voltak, csak arra, hogy tök feleslegesek voltak. Ember nincs az évfolyamban, aki valaha hasznát vette volna.

Tényleg alkalmazkodnia kellene a felsőoktatási szakok számának és tartalmának a vállalati oldal elvárásaihoz, ez évek óta téma. Viszont az is igaz szerintem és sokak szerint, hogy az egyetem alapvetően a szakmai háttértudás felépítésére van, aminek a _talaján_ lehet a munkahelyen vagy a gyakornoki idő alatt gyakorlati tudást gyűjteni. Ha csak azt tanítanák, amire konkrétan és biztosan szüksége lesz az illetőnek, akkor nagyon rugalmatlan és egysíkú lények kerülnének ki.

saját tapasztalat: jogi oktatás. na hogy ott az első évben milyen felesleges, idióta tantárgyakat oktattak, és azokat milyen komolyan vették... egyetemes jogtörténet basszus. mezopotámiai törzsek jogrendszere. kit érdekel? római jog... mindig mondják, hogy a mai kontinentális polgári jog alapja. ez lehet, hogy igaz, de attól még felesleges abban a mélységben oktatni. akit ez érdekli menjen el történésznek.

mernokkevalas.folyamata.hu/evosoft-feladat/hello-nyufoka/mernokke-valas

J-Lo 2008.10.01. 12:38:01
Igazad van, nem is arra gondoltam, hogy konkrétan csak azt. De egy infosnak tényleg nem hiszem, hogy alap lenne a közgazdaságtan szigorlatig tanítása, vagy egy védőnőnőnek a Word olyan szintű ismerete, hogy egy átlag infost simán leköröz vele.

Bocsanat, azt hiszem, lemaradtam valamirol. Kevertek valami szerumot 18-20 eve az ivovizbe, amitol hirtelen okosabbak lettek a gyerekek, mint azelott?

Ha nem, akkor sajnos attol tartok, egy rakas hulyet is felvettek egyetemre. Kivancsi vagyok arra az oktatasi rendszerre, ami az o diplomajuk moge tartalmat rak.

Sot, ha lesz barmilyen reform (es ideszamitom az utobbi tiz evben tortenteket is), az mind-mind a hulyekre lesz/volt szabva.

Es a cikkben sugalltakkal ellentetben pontosan a kemeny alapozas es a szorotargyak hianya miatt nem er semmit a diploma.

Az egyetem sose fogja tudni pontosan azt tanitani, ami a cegeknek kell, de ha megvannak a megfelelo alapjaid es tudsz tanulni, es errol veletlenul papirod is van, akkor az egyetem maximalisan elvegezte a feladatat.

Informatika szak: Egyáltalán nem azt tanítják, amit kellene. Vannak olyan főiskolák, ahol jelenleg a ponthatár csak 1-2 ponttal van a minimum fölött. Így felvesznek többszáz hallgatót, akik a középiskolás matematikát is alig értették már, de a kreditrendszerben talán sikerül végigbukdácsolniuk pár félévet. Az informatikáról megtanulnak egy csomó elméletet, nagyjából ugyanazt mint 10-15 éve, amikor kikerülnek az iskolából, akkor meg vagy megtanulják maguktól vagy nem. Persze iskolánként nagyon különböző a színvonal, de a többség szerintem nagyon szegényes használható tudással végez.

Közgazdászként legalább 8 féle matematikai tárgyam volt, de hogy minek az jó kérdés. E mellé jött még egy rakás töltelék tárgy, amiből komolytalan vizsgák és követelmények voltak. A valóban szakmai tárgyakat meg nagyon rövid idő alatt akarták leoktatni, ami így nem is nagyon sikerült.

Gyakorlatilag mostanra elértük azt, hogy minden egyes jelentkezőt felvesznek valahová, ez több mint nonszensz. Ha nem zárják be a sok felesleges szakot, legalább lenne fizetős az oktatás, talán több lenne a jó kőműves, esztergályos, villanyszerelő, stb. akik ráadásul még jobban is keresnének mint sok mindenre alkalmatlan diplomás.

biziclop 2008.10.01. 12:42:57
Nem mondtam egy szóval se, hogy a mérnökiről rakják ki a matematikát. De azt ugye nem gondolod, hogy helyes, miszerint péládul a SOTE-EFK-n(ma már ETK) az egyik legnehezebb tárgy elsőben az anatómia után a számtech volt? A reformok valóban nem jó irányba mentek eddig, az is igaz.
És elég itt elolvasni néhány hozzászólást, ők hogyan ítélik meg azt, amit tanítanak/tanítottak velük...

Én csak a műszaki felsőoktatást ismerem, A BME-n végeztem, és egy nagy tanulság volt, amikor egy angol vendéghallgató került a csoportunkba(2001-et írtunk). Mi magyarok azt hittük, hogy mindenhez értünk. Az angol srácnak sokkal kevesebb műszaki problémára volt rálátása, de amit ismert azt olyan mélységben ismerte, hogy az itteni prof. is csak nézett nagyokat.
Specializálódott világban élünk, speciális ismeretekre van szükség, olyanra, amelyekre szüksége van a munkaerőpiacnak.

Teljesen egyetértek a cikkíróval és a végén szelíd értetlenség által palástolt kérdésével is. A választ annyiban lehetne megfogalmazni: a felsőoktatás manapság már egy komplett kiépített iparág. A komponensek:
1. elsősorban a meghülyített és minden értelemben eligénytelenített de a teljesítmény nélküli felvételi papír által magát mégis határtalan magasságokba képzelő ifjúság (na meg a szerencsétlen bolond szüleik akik energiát és anyagiakat nem kímélve még mindig rendületlenül hisznek a "tanujjonagyerekmemajdúgytöbbreviszi" maszlagban az utóbbi években folyamatosan üzemelő vészcsengők ellenére)
2. az egyetemek anyagilag érdekelt oktatói gárdája (azok is akiknek már 20 éves is jól ment mert így még több lesz, meg azok a "tanulmányi töltelékek" is akik ezzel fogták meg életük lehetőségét)
3. a nem elég aktívan fellépő munkaadói szektor akiknek, a cikkben is jól rámutatva lehetőségük lenne a kereslet-kínálat viszony alakítására ahelyett, hogy csak sírnak a munkaerőhiány miatt vagy szimplán elhajtják a felesleges végzettségű jelentkezőket túlkínálat miatt...

Informatika: megerősítem! Programozó matematikus szakon ADÁ-t (!!!) kellett tanulnunk, azt a programnyelvet, amiben a hatvanas években orosz atomreaktorokat programoztak! (Természetesen a nyelvet már nem használja senki.) Azt is persze harmadéven, mert az első két évben nincs is gép előtti óra, csak matek, matek, matek... kiválóan tudok már mátrix determinánst számolni, csak éppen senki nem tanította meg, hogy a rákba működik az Oracle, amivel a munkahelyemen nap mint nap dolgozni kell.

"Megint attól félek, hogy a döntéseket olyan személyek hozzák, akiknek érdeke a mostnai rendszer fenntartása."
Ott a pont.

Na, informatikarol pont van tapasztalatom.

Lofaszt tanitjak meg az elmeletet, nap mint nap talalkoztam olyan diplomasokkal, akik az alapokkal se voltak tisztaban, megtanitottak nekik valami hulye programnyelvet, hogy majd ezzel milyen kiralyok lesznek, aztan mire diplomaztak, kiderult, hogy az a nyelv mar nem kell senkinek, viszont cserebe fingjuk nem volt arrol, hogy mi fan terem a szelessegi kereses.

Ez az egesz hasznalhatotudas-hajszolas egy baromi nagy illuzio. Az a tudas hasznalhato, ami idotallo. Ha informatikus vagy, tanuld meg a matematikat, tanulj algoritmuselmeletet, tanuld meg a C nyelvet, amire szinte minden modern nyelv epul, tanulj assemblyt, amit sose fogsz hasznalni, viszont megerted belole, hogy mukodik egy processzor, tanuld meg, mi fan terem egy adatbazis, es a tobbi.

Ne tanulj trendi, modern, azonnal hasznalhato dolgokat, mert egyreszt a modern dolgokat alighanem a tanaraid se tudjak jol, masreszt mire diplomazol, ki tudja, mire lesz szukseg.

Bab: Tokeletesen tevedsz: az ADA-t az amerikaiak fejlesztettek ki, konkretan a Pentagon, baromi hasznos elveket lehet megtanulni belole es az osszes mai mozdony es motorvonat (valamint alighanem a repulok is) azt hasznalja. Erre varjal gombot.

Ennyit errol.

Ha meg kepes voltal megtanulni a matrixokat, es tanultal relacios adatbazis-elmeletet, az Oracle megtanulasa egy honap. Ha viszont egy evig tanitottak volna Oracle-t minden mas nelkul, es veletlenul a munkahelyeden DB2 lenne, szopoagon lennel.

Annyira jól passzol egymáshoz Bab és biziclop hozzászólása :D
Igen, például az info olyan terület, ahol nem azt kell megtanulni, hogy milyen a legújabb proci. De lassan szülészetet is oktatnak az infosoknak, mert "jól jöhet". Közben meg pont a leírt dolgokra nem marad idő.

En csak annyit mondanek, hogy ha nincs relative szeles alapozas, akkor kesobb sokkal nehezebb meg a szakman beluli valtas, de akar a tovabbfejlodes is. Egy-egy szakmanak is szamos aga lehet, ezek kozott is nehezebbe valhat a lepegetes. Az meg senkinek nem valt hatranyara, hogy nagyobb volt a ralatasa, akar a sajat teruleten belul, akar kapcsolodo teruletekre. Es ne mondja senki, hogy egy IT-snek foloslegesek a gazdasagi alapismeretek, vagy akar egy felevnyi pszichologia. Mindketto belefer az idobe, es senki nem lesz kevesebb tole.

Azt nagyon sokan elfelejtik, hogy az 5 (jobb esetben) evnyi egyetem nem csak arra valo, hogy a diak orara jarjon, igyon es nozzon. Az egyetemi evekbol csak az jon ki hasznalhato tudassal, aki az egyetemi orakon tul legalabb annyi idot fordit magara tanulassal, (on)kepzessel, kutatassal, esetleg munkaval.

Az egyetem nem egy one-size-fits-all recept, hogy meg kozhelyesebb legyek, mindenki a maga jovojenek a kovacsa.

Mindezt persze ugy mondom, hogy en is vegigjartam a hazai egyetemi utakat (ketszer is, sot tovabb), es nagyon jol tudom mi a helyzet.

Nagyjából igazad van, sőt azzal is egyetértek, hogy nem ott kell megtanulni mindent, de szerintem pont az a hiba, hogy úgy gondolják: belefér egy félévnyi pszichológia, nem lesz kevesebb tőle.
De elveszi az időt mástól! Más értelmes dolgoktól. Ha ezzel akar foglalkozni, majd vesz könyvet vagy kutat a neten. De az iskolában olyan dolgokat adjanak át neki, ami valamilyen módon köthető a szakmájához, nem mondvacsinált módon.

biziclopnak van igaza.

Barmi aminek a megtanulasat ellogtam a BME-n ma hianyzik:
Kozgaz, Szabtech, Toki, Jelek.

Vert izzadtam kesobb amikor olyan helyre vetett a sors ahol sok penzt fizettek a fentiek tudasaert.

Csókolom! Programozáshoz, mint kiderült, nem értek, de ha egy jót beszélgetünk, akkor máris nyugodtabb lesz főnök attól, és nem lesz ideges, hogy még sehová sem jutottunk a feladatban. Tanultam ám a suliban :D

biziclop 2008.10.01. 12:51:01
Igaz az is amit írsz. Az alapok fontosak, amiket említettél, és visszaolvasva rosszul fogalmaztam. Sokszor olyan elméletet tanítanak, amihez nincs rendes jegyzet, vázlatosan adják elő, rosszul kérik vissza, és nem lehet hozzákötni gyakorlati példához (csak később jön rá az ember, hogy mire is jó ez). Sok alap elméleti dolog nincs kellőképpen oktatva, viszont egy csomó - a többségnek felesleges - tantárgyat oktatnak nagyobb mélységben, mint a fontos tárgyakat. Konkrét, gyakorlatban használható dolgokat pedig lehetne tanítani az utolsó félévekben, specializálva, mert úgy nem szeretik felvenni az embereket, hogy nem ért semmihez, de majd beletanul.

Hát szerintem diplomásokra szükség van, de csak akkor, ha azok tényleg képzett, okos emberek, mert tudatlan bunkóból épp elég van már az országban, mi a f*sznak újakat képezni?!

En ELTE progmatrol tudok nyilatkozni:

Szerintem egesz sok hasznos dolgot (elmeletet) tanitanak, bar a matekot egy kicsit sikerult tulzasba vinni 1-2 helyen, dehat ott van a szak neveben, hogy "matematikus" :)

Az mondjuk nemtudom mennyire jo, hogy felvesznek nagyonsok embert, akik nagy resze elso felev utan abba is hagyja...

De amit valaki irt az orvosirol azt en is meg tudom erositeni: ismeros most kezdett SOTE-n, es elso felev 3. heteben RSA-kodolast kell tanulniuk... Azert ez eleg durva :)

Én jártam főiskolára és egyetemre(Műegyetem) is. Amit szomorúan tapasztaltam mindkét helyen, hogy még az értelemes tantárgyak jó része is abból állt, hogy első órán megtanították a tantárgy 6 féle definícióját, majd a következő órákon bugyuta felsorolásokat kellett jegyzetelni és a vizsgára is elég volt ezeket a semmitmondó felsorolásokat bemagolni! Ezért mondom azt, hogy a tanárok felkészültségével is nagy baj van! :)

Na igen, az elméletnek nem abból kéne állnia, hogy be kell magolni definíciókat, hanem, hogy a diákok megértsék a lényegét, és tudják hasznosítani a gyakorlatban, vagy legalább megértsék. Ez persze az oktatón múlik, lehet hogy valaki ért hozzá, de nem tudja átadni a tudást.
És a legfontosabb, hogy a tanterv ne az alapján álljon össze, hogy mihez értenek az oktatóink, hanem épüljön fel értelmesen, logikusan.

Még egy adalék az egyetemi tanárokról.
Németországban a műszaki felsőoktatásban kizárólag olyan szakember lehet tanszékvezető, akinek 20 év!!! ipari gyakorlata van az adott területen.
Mondjuk az se hátrány, hogy ott legalább van ipar, de ez egy másik sztori.

Alig hiszem, hogy az egyetemen tudnának naprakész tudást oktatni. Mostanában a világ igen gyorsan fejlődik, 5 év alatt sok teljesen új dolog jöhet, tehát lehet, hogy amit tanultál, az már diplomázáskor sem aktuális. Én elég sok éve végeztem gépészmérnökként irányítástechnika és automatizálás szakon, most meg Oracle szervert meg pl/sql-t, és forms-ot kell kínoznom. De sikerrel megy. Pedig nem ezt tanultam. De így is jó: a sok szaktárgytól, amit annak idején kaptam a pofámba, lett egy általános matematikai-fizikai-műszaki műveltségem, amivel nem volt nehéz olyan dolgokat is megtanulni, amivel eddig semmi dolgom nem volt. Konditeremben sem azért emelgeti a súlyokat az ember, mert a termen kívül is fekete gumírozott súlyokat kell cipelni, hanem erős lesz tőle, és utána nem fárad majd el a cementes zsáktól sem. Az egyetemen átkínlódott órák az ember eszét erősítették. Megtanult tanulni, jókora anyagokat gyorsan és hatékonyan áttekinteni. Egyetem előtt azt hittem, ha végzős leszek, majd mindenhez értek, amihez egy mérnöknek kell. Nem így lett, diplomázáskor csodálkoztam, hogy milyen sok lényeges dolgot csak futólag érintettünk. De ez is elég, majd elmélyed az ember abban a tudományágban, amivel foglalkozik a munkája közben. Ha nem puskából ment át a vizsgákon, nem copy *.* technikával csinálta a feladatokat, akkor ez nem jelent gondot.

Ki nem szarja le. Azt sem bánom ha kitörölitek a seggeteket a diplomátokkal.

Ha már káposztakukac felvetette a jogi oktatást:

Az még hagyján, hogy első éveben miket tanítanak a delikvensekkel. Lehetne a dolgon fogást találni, de a magam részéről nem erre akarom kihegyezni a dolgot. Az viszont mekkora vicc már, hogy mivel az egyik egyetemen (akit érdekel, majd utánanéz, h melyiken) a kar dékánja a jogelméleti és jogszoc tanszék vezetője, a jogelmélet és jogtörténet pedig még mindig államvizsga tárgy. Noha egy jogász az életben (megkockáztatom) némileg többet foglalkozik pénzügyekkel, vagy Eu-s dolgokkal, mint Kelsennel, Dworkinnal, vagy Habermas-szal. Éppen ezért nem lenne butaság például ilyen tárgyakból államvizsgáztatni. Csak ugye senkinek nem áll érdekében, hogy racionalizálja a dolgokat, mer' a pénz meg a presztizs mást diktál...

Amúgy meg lehet, hogy én vagyok 'szuperokos' (NOT!), de személyes tapasztalat, hogy ha a jogi egyetem nem a seggelésre építene, hanem rugalmas, és a mindennapi életben is hasznos alaptudást akarna átadni, öt év helyett három és félben még lébecolva is el lehetne végezni a sulit. És így nem állna elő az a helyzet, hogy kétszer kellene mindenkit tanítani (az egyeteme elméleti, a munkában gyakorlati tudást kap a delikvens). Persze most biztos megint én leszek a hülye, mert egy alapos jogásznak kívülről fejből kell hadarnia MINDEN jogszabályt. (a hangsúly a minden szón van, mert elismerem, hogy vannak dolgok, amiket tényleg meg kell tanulni)

És még valami: a múltkor már Rékuc blogjában is le akartam írni, de olyan a fejem, mint egy huzatos szoba ;).
Az okatási rendszer ilyen kesrű helyzetéért/válságáért én nem csak a mostani vezetőséget okolnám. A szülők legalább annyira ludasak a dologban, mint a 'fejeseink'. Ezt a saját példám is alátámasztja. A szülőknek ugyanis az lenne a feladata, hogy a gyereket terelgesse, a pályaválasztását segítse. A rendszerváltás viszont betette a kaput az addig jól működő rendszernek. Megyníltak azok a bizonyos kapuk, és többé már nem elég, ha a szülő betolja a jogi egyetemre a gyerekét, vagy a kölyök szerez egy tanári diplomát. Ezt a társadalom felsőbb rétegéhez tartozó családokban nagyon hamar megértették. A legtöbb helyen viszont képtelenek felfogni, hogy most már nem a jogász-gazdász-agronómus triász a nyerő (legalábbis nem ők játszanak a legjobb odds-okkal). Igaz, az ilyen szülők közül sokan vannak, akik napi 10+ órában húzzák az igát, és végzettségüknél/társadalmi helyzetüknél fogva ha akarnának sem lennének képesek egy reális, és életképes tanulmányi utat felvázolni a gyerek előtt.

Ha atanárok naprakészek volnának tudnának naprakészet tanitani - sajnos a rendszer sem elég flexibilis számikra.

Kérdés: ha a diploma semmi gyakorlatira nem tanit meg mert autodidakta módon tanul itt mindenki akkor mi a haszna?

Természetesen nem lehet naprakész mert nem is engedi az oktatásügy, hogy az elgyen de ami nem hangzott el, hogy életszerübb helyzetekkel sem konfrontálja a diákokat.
Nem viszi ki munkahelyekre nem mutatja meg a cégek működését - 6 év alatt nekünk egy ügyvédet vagy könyvelőt nem hoztak be, hogy mi is most a helyzet odakinn, illetve, hogy is megy el az ember egy állásra és ott mit fognak elvárni tőle.

Kemény koppanások küszöbölhetőek ki ezekkel és nem egy nagy valami - csak józan ész kéne az egyetemekre.

A rektorka mostanában gyüjti a dijakat a tanárbácsik meg huzogatják a lánykákat - ugye ismerős?

Agráron egy év matekot tanultunk. Ha jól emlékszem, senki se bukott belőle. Nem tűnt hülyeségnek: a gazdasági matek előfutára volt. Az meg talán nem árt, ha valaki egy gazdaság erőforrásait optimálisan fel tudja használni, és legalább az alapjaival tisztában van annak, hogy ez miként történik. 15 éve végeztem, más területen dolgozom, de az agráros operációkutatás könyv itt van az íróasztalomon.

Egyébként én agrárosként a politikai gadaságtanon (makroökonómia), a tudományos szocializmuson (+ munkásmozgalom története) és a munkavédelmen kívül nem nagyon emlékszem felesleges tárgyra. Olyasmire igen, amit más tananyaggal kellett volna tanítani és olyanokra is, ahol a tanárt el kellett volna zavarni az egyetemről.

Jönnek hozzánk programozók, progmatosok dolgozni, azzal szoktuk kezdeni, hogy alküldjük őket alapozó tanfolyamra. És ez komoly :((((

Hasznos tudást alig hoznak, programozói készségük éppen csak hogy, programnyelv tudásuk akadozó C vagy Java. Adatbázis kezelés csak bohóc szinten.

Fél év, mire egy ilyen képzés után vállalható programozó-rookiet nevelünk az illetőkből.

Az ELTE-n több olyan szakkal is találkoztam, ahol a metodológia nem öt, nem tíz, nem húsz, hanem harminc vagy negyven éves. A BA-MA rendszerrel szerencsére változtak dolgok, az angol szakon például már ott jártamkor is folyamatos volt a felülvizsgálat, nem tudom mennyi változott de legalább valamennyi igen. Ezzel szemben ott volt szívem csücske a könyvtáros-informatikus szak, ahol a nebulóknak évtizedek óta sehol sem használt könyvtárrendszereket kellett bediflázniuk, kötelező volt négy félév latin, viszont a jelenleg használt, számítógépes könyvtárrendszerekről mintha még senki sem hallott volna. Akit ismertem, menekült onnan.

En csak a BME Mernok-Fizikus kepzeserol tudok nyilatkozni. Most a PhD vege fele, ugy hogy egy kutatointezetben dolgozok, azt kell mondjam az egyetem alatt feleslegesnek tartott targyak nagyreszere igen is szuksegem lenne. Atkozom neha magamat hogy nem figyeltem jobban, es emiatt ujra kell tanulom bizonyos dolgokat. Igy visszanezve, a tananyag kb. 90%-a elengedhetetlen ahhoz hogy az ember ezzel hivatasszeruen foglalkozzon. Talan itt az is jobban definialt hogy mi az a tudas amit at kell adni.

Amit meg megemlitenek, hogy volt ra pelda, hogy a kar vezeto oktatoi osszehivtak a hallgatokat a kollegiumba, megbeszelni, hogy vajon miert van az hogy az uj elso evfolyam lenyegesen rosszabbul teljesitett bizonyos targyakat mint az elozo. Megkerdeztek hogy mi miben latjuk a problemat, es azt is, hogy van-e olyan targy amit mi nem tartunk szuksegesnek, illetve olyan amit reszletesebben tanulnank.

Persze ez meg a BSC-MSC rendszer bevezetese elott volt, most nem tudom milyen a helyzet.

Ennyit a life long learning-ről...
A csapból is az folyik, hogy megváltoztak az idők, folyamatos képzésre, sok szakmára van szüksége az embernek a mai világban. Ehhez képest az állásinterjúkon mindig azon akadnak fenn a huszonéves hr-es picsák, hogy miért van ennyi papírom különféle végzettséggel, és ez nekik ellentmondás és a cégük filozófiájába (hogy mibe?? beszarás!) ez a fajta munkavállaló nem illeszkedik, blablabla.
Sajnos tapasztalatból tudom, hogy a magyarországi cégek mintha direkt kifogásokat keresnének, hogy ne kelljen felvenni az embert. (1: az állás már rég betelt, természetesen a főnök valamelyik ismerősével, 2: a pozíciót "jegelik", mert már rég megvan a nyertes, 3: csupán tesztelik a munkaerőpiacot, eszük ágában sincs felvenni senkit, csak kíváncsiak, hogy kb. mennyi fizetést ér a meghirdetett beosztás.)
Az is nevetséges, hogy olyan állások betöltéséhez kérnek diplomát, amelyekben bruttó 120-130(!!) ezerrel b*sszák ki az ember szemét. És akkor csodálkoznak néhányan, hogy ezrével húznak ki az országból a magyar diplomások...

DobayAdam:

Szerintem nagyon joindulatuan fogalmazol. Az ELTE Bolcseszkaron semmifele modszertant nem tudtam felfedezni.

A tanarok 99%-a bejott, dumalt egy orat a kedvenc temairol, aztan viszontlatasra. Ezt oktatasnak neveztek.

Mondjuk megmondtak, mit olvass el. Es akkor azert el lehetett jutni valahova, valahogy. Na mindegy, szar volt az egesz.

196an kezdtunk, jelenleg 13 ember van, akinek minden tantárgyat sikerult elsőre teljesítenie...

A sok embert azért veszik fel mindenhova, hogy a tandijakat, allami tamogatasokat bezsebeljek. Ennyire egyszeru...

Amíg buli az egyetemnek és a professzoroknak a nagy létszám, nem lesz változás. Fejkvóta, "megtartott" órák - amik gyakran elmaradnak pótlás nélkül. A tapasztalatom több felsőoktatási intézmény alapos ismerete alapján írom. Aztán sokszor az oktatói felhozatal is elég gyér. Ismerek olyan professzort (Pázmány), aki 31 vagy 32 évesen kapta meg a professzori kinevezést! Hát, biztosan sok évtizedes kutatói múlt van mögötte... Na persze a diákság is elég vegyes: van, akinek csak az egyetemista státus számít - kell az arcoskodáshoz, van, aki jól tanul, mert szorgalmas és sokat készül, de semmi tehetsége nincs egyébként.
Tény, hogy minőségi felsőoktatást addig nem lehet elvárni, amíg az egyetemeknek fontosabb a pénz, mint a színvonal. És mindig is lesz igény a könnyen szerezhető diplomára, mégha piaci értéke alacsony is.
Volt szerencsém külföldön is járni egyetemre, így tudom, mennyire másképp, mennyivel jobban, oktatás-központúbban tudják ott csinálni. Egy csomó minden nem pénz, hanem hozzáállás és szervezés kérdése.

marosy 2008.10.01. 13:20:37
Ki nem szarja le. Azt sem bánom ha kitörölitek a seggeteket a diplomátokkal.

Te nem szarod le, különben nem, szólnál be mindig, ha ez a téma. Savanyú a szőlő...

sdds: Hülyék beszólásait kár lereagálni, mert ettől úgy érzik, hogy foglalkoznak velük.

Egy magyar (jó) műszaki diplomával és tudással tőlünk nyugatra, de akár keletre is hetek kérdése az elhelyezkedés. És itt már beszélünk jó diplomáról.
Én is dolgoztam külföldön és már Németországban is tudták ezelőtt pár évvel, hogy melyik iskolából NEM vesznek föl embert. De Magyarországon is jó pár éve már nem mindenki áll szóba egyes iskolák végzőseivel. (Konkrét intézményneveket tudok mondani, csak hát nem illik...)

belga: (egy kicsit off-topic sajnos, de megérintett az ügy)

Abszolút egyetértek veled!!! Én is ebben a cipőben járok sajnos, ugyanezt tapasztaltam én is (több diplomás és nem diplomás végzettséggel, nyelvtudásokkal és egyéb továbbképzésekkel felvértezve és 6 évnél több komoly nemzetközi munkatapasztalattal a hátam mögött..szóval nem ex has).

...arról nem is beszélve, hogy: milyen alapon dönt egy kis hülye 20-on éves HR-es, hogy én vagy bárki diplomás megfelelek-e az adott munkára?....felveszik őket tanári, vagy "picológusi" diplomával és hajrá...arról meg halvány lila gőzük sincs, hogy ki és milyen feltételekkel lenne alkalmas az adott munkára, vagy milyen képességekkel (ilyeneket nem is említek, mert ezt a fogalmat ők nem ismerik), mert nincs "ipari" tapasztalatuk (itt értem a teljesség igénye nélkül: soha nem dolgoztak pl. semmilyen cégnél más munkakörben, nem adminisztráltak senkinek, hogy legalább tudják, miről is szól az adott munkakör)...és csak egy kis részét érintettem a témának... :-(((

jó lenne, ha nem komolytalanodna el a HR szakma és végre hozzáértő emberek csinálnák ezt a területet (mint a tanári munkát is, na ez már on-topic...), és akkor kevesebb valóban hozzáértő, diplomás szakember menekülne el ebből az országból.

köszi, ha nem moderáljátok ki, üdv!

Gépész: Ne haragudj, de én mindig azt mondtam, hogy az olyan cég, amelyik csak azért nem vesz fel valakit, mert nem tetszik neki az iskola renoméja, hát az a cég egy lúzer gagyi cég.

Lehet, hogy olyan embert "dob ki" aki 15x jobban teljesít mint egy neves iskolát végigbukdácsoló munkavállaló. Az emberek indivídumok szerintem, és nem kellene általánosítani.

málészájú tévésztár: respect, jokat mondasz. a problema ott van, hogy ha az alapozas tul szelesre sikerul, akkor mi az amit nyesni kell belole, es mi az amit nem. en kozgazdaszkent vegeztem meg a '90es evek kozepe fele, es kozelebe nem mentem a kozgazdaszkodasnak - ugyanakkor nagyon halas vagyok (szigoruan utolag ugye) az rengeteg, akkor baromsagnak titulalt toltelekert amit a szakmai anyag mellett a fejunkbe toltak.

maskeppen: egyfelol megertem hogy egy szobafesto-mazolo nem kivancsi a penzugyre es a statisztikara a suliban, ugyanakkor az valahol tarsadalmi erdek hogy ne legyen sulthulye a bankok mukodesenek alapjaihoz, hozamoptimalizalashoz, masreszrol targyalastechnikak, alap PC ismereket, stb - hiszen mint egyen, esetleg mint vallalkozo minel ugyesebb, annal jobban jarunk mindannyian. Ez a durva pelda nyilvan megragadja a lenyeget.

De abszolut vagom amit mondasz, hogy a lo tuloldalan vagyunk per pillanat. Az igazi kerdes hogy ezt hogy lehet jol megoldani, es ennek megvalaszolasara szerintem nincs tul sok jelentkezo.

A HR-es az külön téma. Tényleg nem tudom, hogy például IT szekcióban(és nem vezető, csak normál szakterület) miért HR-es végzi az első körös interjút. Lehet, hogy az illető a szakma legjobbja, de a HR-es nőcinek nem bejövős pasi, és kiszórja, a másik meg sötét a szakmához, de ezt ő fel sem tudja mérni.
Tisztelet a kivételnek, biztos van jó HR-es.

Többeknek, akik a HR-esek kompetenciáját felvetették: sajnos, a HR szakon vagy szakirányon végzettek sem sokkal jobbak, mint a huszonéves pszichomókus meg énektanár buxák. Nekem konkrétan elit egyetemen van szerencsém a rendkívül hangzatos "nemzetközi tanulmányok" szak szintén jól csengő HR-szakirányához, de nem sok konkrétum hangzik el. gyakorlatilag életidegen szervezetszociológia az egész, banális dolgok (pl. cégen belüli konfliktusok) már-már érthetetlenségig túltudományosított formában (konfliktusülepítő, erőtér és a többi bullshit), obligát 30 éves amerikai példákkal illusztrálva. a szak egyébként nekem bejön (ld. a következő komment), de ebből már qrvára elegem van.

Én sem tudom elképzelni, hogy HR-es hogyan tud jól választani kollegát. Amikor fel kellett venni a csoportomban szolgáló embereket (eddig 4 ember) mindig én vizsgáztattam szakmai dolgokból, a cégtulajdonos meg a munkaügyi dolgokat beszélte meg. Honnan tudhatná egy HR-es, hogy én kivel jövök ki jól emberileg? Nekem olyan kollega kell, aki nekem szimpatikus, nem a HR-esnek. Szakmailag meg megintcsak nekem kell tudnom hogy jó-e. Elképzelésem nincs, hogyan lehet egy ilyen feladatot fejvadász cégnek kiadni.

Az alaptudás egy részét a középiskolában kell(ene) megszerzni. Például megtanulni összeadni. Esetleg olvasni. Most az a hír járja, hoga a természettudomány tárgyait össze kívánják vonni. Kémia, biológia, fizika, szabás-varrás, mind egybe. A használható tudásról meg annyit, hogy év elején mérnököt kerestünk felvételre. Pályakezdőt. (A szakterület most nem érdekes.) Megnéztük a jelentkezők leckekönyveit. Halgattak olyat, hogy "élelmiszeripari minőségbiztosítás (???)" meg "operációkutatás" és "integrált vállatirányítási rendszerek". És ezeket a szegénykéket felveszik a multik, a nyakukba varrnak milliárdos projekteket, (a felelősséggel együtt persze) aztán omlik az alagút, elcsúszik a híd... A srácot meg kirúgják, és kerítenek a helyére egy csereszabatos másikat, és így tovább. Csak így tovább!!!

És hogy teljesen őszinte legyek, volt egy speciális szempontom: a jelentkezőről ne lehessen ránézésre megmondani, hogy informatikus. Mert iszonyatosan kocka emberek tudnak lenni ebben a szakmában, és nem tudnék napi 8 órában ilyen srácok között dolgozni. Lehet, hogy ronda dolog, de ha kb azonos képességű szakemberek közül kell választani, nekem ez is szempont.

Leginkább koviubi hozzászólása mutatja, hogy miről is beszélek, amikor vitatom egyes tantárgyak létjogosultságát.
Klesk hozzászólásához pedig annyit, hogy magam is infos vagyok, de a ránézésre kockával én is nehezen szoktam bírni :)

na akkor mondjatok egy értékes iskolát, értékes szakot, értékes diplomát.
de most komolyan, mi a tuti befutó, ha piacképessé akarok válni?

Amíg az általános iskolából analfabéták kerülnek ki, és ezek átjutnak a gimin, addig ezt a témát jegelni kellene...

Más: ma nincs olyan ember, akinek ne lenne szüksége megfelelő közgáz ismeretekre.

A hr-esnek nem az a dolga, hogy felvegye, aki neki szimpatikus, a hr-snek az a dolga, hogy ismerje a csapatot, és el tudja képzelni, hogy aki bejött, abban a csapatban tetszeni fog-e a már ottlevőknek.

Sajnos sok hr-esünk van, akik más, használhatatlan szakmából ejtőernyőzött hr-esnek. Pedig a hr-nek stratégiai fontosságú szakmának kellene lennie.

movhu, a HResnek ezen a ponton pontos instrukcioi vannak hogy miket tudjon meg a jeloltekrol (ilyenek: budos-e a szaja, stb). Aki fejlesztessel, emberek managelesevel foglalkozik annak nincs ideje elso korre es csak olyanokkal akar talalkozni akikkel kapcsolatban nincs kifogas, es tenyleg erdekes lehet szakmailag.

Soha nem értettem ezt a HR dolgot. Szakmailag nem kompetens, hogy kikérdezzen, munkaügyi és bérdolgokat úgyis a főnökkel kell megbeszélni(már ha van az embernek egy csöpp esze), a munkahelyi környezetben soha nem fog az ember vele találkozni. Egy valódi fölösleges szakma. Találkoztam már olyannal, akinek halvány gőze nem volt, hogy mit jelent az a néhány szó(HPLC/GC analitikus az állás) ahová embert kerestek.

Szóval a "nemzetközi tanulmányok". Bárki, akinek elmondom, hol tanulok, rögtön azt kérdezi, hogy ez mégis mit takar. 99% szerint diplomáciát - na ezt aztán biztos nem, de én nem is ezért jöttem ide (undorodom a protokolltól meg a politika gyakorlatától tudniillik). A tanterv gyakorlatilag egy keverék a társadalomtudományi kar többi szakának kurzusaiból: némi szociológia, némi politológia, minimális közgáz és pénzügy, meg egy jó adag EU, többségében értelmetlen közhelyek (több és jobb munkahely, prioritás, célkitűzés...), kisebb részben érdekes mese a montánuniótól napjainkig. Ami pozitívum, hogy a fakultatív tárgyak viszont többségében jók (színvonalas szaknyelvi órák, jog, politikatörténet...). A legalját a harmadévtől választandó szakirányok (regionális, HR, oktatás, szocpol) jelentik, én a reget meg a HR-t választottam, de csak mert még mindig jobban hangzott, mint a szociális meg az oktatás). A HR-t fenn leírtam, a regionális meg oltári nagy szarrágás arról, hogy globalizáció van meg a világ egyre gyorsabban fejlődik, mellesleg Borsodban magas a munkanélküliség (téényleg?). Aminek még értelme van, az a projektvezetés meg pályázatírás gyakorlat (ez tkp. egy szakma, de legalábbis hasznos skill).
Mindent egybevetve viszont nekem tetszik ez a szak. a jog meg eközött vacilláltam, végül a nyelvek miatt döntöttem emellett. A nyelvoktatás tényleg jó, a követelmények teljesíthetőek, nem leszek "kocka", a diplomát meg álláskereséskor majd úgyis csak megemlíteni szeretném. Másod-, harmad-, negyed-, századdiploma felejtős, nem akarok túlképzett lenni.

Olajmérnök

Jedil!

BMe,ME gépész-, villamos-, épitészmérnöki szak.
Ezekkel nem lehet nagyon mellényúlni.

Barátom oktató műszaki főiskolán.
Teszt kérdés: Sorolja fel xy fajtáit.
Szószerinti válasz: "A,B,C,D,E,F,G." Egyébként meg a betűk mögötti tartalmat a tanár úr úgyis tudja minek kérdezi.
Haverom meg hiába ad neki 2 éve minden alkalommal egyest. Nem rúgják ki, mert a fejpénz és a pótvizsgadíjak is kellenek.
2008-ban több száz diákkal többet vettek fel a főiskolába, mint amennyi fizikai ülőhely van az előadókban és gyakorlati termekben. Tehát eleve azzal számolnak, hogy nem fog mindenki bejárni. A pénzt meg megkapják.
Azt már 10 évvel ezelőtt is megfigyeltem, hogy félévkor legfeljebb annyiszor buktatnak meg valakit, hogy tovább mehessen a következő félévre. Év közben nem tudnak senkit szerezni a helyére, hogy megkapják az állami támogatást. Addig meg a többieket is hátráltatja.
Feleségem kollágájának a fiát úgy vették fel természettudományiszakra egy főiskolára, hogy felmentése van matematikából (szorozni már nem biztos, hogy tud).

Engem az ELTE-re vettek fel idén. Lehetne kövezgetni, hogy milyen könnyen be tudtam jutni, valóban magasan húztam el a pontjaimmal a határ fölött, de nem foglalkozom vele, mert engem érdekel az, amit tanulok. Elvégeztem előtte a szak OKJ-s változatát, sőt, dolgoztam is egy ideig benne. Mivel dolgozok, és költségtérítéses vagyok, nem hiszem, hogy bárkinek pénzt húznék ki a zsebéből ezzel. Hagy tanuljon mindenki olyan szakon, ami szimpatikus számára! Ha beszüntetik a "népszerű, de felesleges, mert sokan vannak" szakokat, akkor nem lesz választási lehetősége nagyon sok embernek. Nem biztos, hogy ebben akarok dolgozni, de hagy legyen meg az a lehetőségem, hogy ha akarom, akkor tanulhassam! Az ÉN pénzem megy el rá, úgyhogy senkinek semmi köze hozzá.
Javaslom, inkább tegyék fizetőssé az összes olyan szakot, amit "áldiplomának", vagy feleslegesnek tartanak. Így az intézmény megtarthatja a szakokat, oktatókat, ha van rá igény, ugyanakkor az államnak nem kerül semmibe.

A szellemi fogyatékosok egyetemi felvétele már egy külön kérdés, ezt az egyetemisták típusait leíró blogban (címe most nem ugrik be) jó egy hete már körüljárták. Lényege, hogy az állam 18 éves koruk után úgy tud gondoskodni az enyhén értelmi sérültekről, hogy mindenféle kedvezménnyel besegíti őket a felsőoktatásba. Külön élmény egy szakszövegolvasó szeminárium egy magatartászavaros diszlexiással....:) egyébként szerintem eléggé megalázó helyzetbe sodorja szegényeket azzal, hogy bevackolja őket az egyetemre...

szerintem is belgánál a pont! bemondta a frankót, egyetértek!
a konklúzió pedig? az összes hülye kis diszkósszőke hr-es picsusz bekaphassa! :)
engem egyszer interjúztatott hr-es (még ronda is volt) de semmi olyat nem mondott / csinált amit én ne tudnék, vagy bárki akinek megvan a magához való esze, szal klassz kis szakma!

Olyan kerdeseket tettel fel amire szerintem nem sokan tudjak a valaszt...

Belga és Mitugrász

Nincs teljesen igazatok. Én mint területi vezető, meglátom a pályázó életrajzát, látok benne idegenvezetői tanfolyamot, OKJ-s logisztikusi oklevelet, egy elkezdett közgáz, meg egy félig befejezett jogi egyetemet, akkor arra mit szóljak?

Igen, tanulni és fejlődni kell folyamatosan, mindenkinek a saját területén. Ez viszont nem azt jelenti hogy valaki harmincvalahány évesen a harmadik területen szerez diplomát, mert az KOMOLYTALAN.

Aki csak azért tanul még negyven évesen is, mert még mindig büdös dolgozni, az nem is fog érteni soha semmihez úgy igazából.

Klesk, arra a kérdésre tudok válaszolni, hogyan lehet kiadni ilyen feladatot fejvadász cégnek:
Egy normális állásra rengetegen jelentkeznek. Ők kapásból kiszórják azokat, akik az alapkövetelményeknek sem felelnek meg. Aztán rangsorolják önéletrajz alapján a pályázókat. Elkezdenek velük interjúzni. (Ez mind rosta, szórják rendesen az alkalmatlanokat.) Aztán a maradék 4-5-6 embert átadják a megbízónak, szemezgessen az tovább. (Ez csak nagyon tömör összefoglaló persze.)
Ez sokáig tartó, sok időt felemésztő folymat, amire egy értéket termelő vezetőnek nem nagyon van ideje. Ideális esetben a fejvadász által szállított pár főből egy megfelelő lesz.
A másik érdekes dolog, amit sokan nem vesznek figyelembe: az, hogy valaki a saját szakmájában profi, szakmai vezetőnek tökéletes, még nem jelenti azt, hogy alkalmas minden feladat ellátására. Pl. megfelelő mukatársak kiválasztására.
Persze lehet lenézni konkrét szakmákat, csak nem érdemes.
Minden szakmában vannak hülyék, de én. pl hülyéket legnagyobb számban a mérnökök között találtam.

jánosbá ezt írja: "Másod-, harmad-, negyed-, századdiploma felejtős, nem akarok túlképzett lenni."
ugye többször is hallhatja az ember ezt a túlképzettes szöveget!
nekem 2 van és nekem is szokták ezt mondani, de könyörgöm ha jelentkezek egy állásra tisztában vagyok a fizetéssel és elfogadNÁM, akkor én azt már lerendeztem magamban könyörgöm akkor a hr-esnek miért okoz lelki bajt, hogy én túlképzett vagyok és ezért nem alkalmaz! hm?

Túlképzett duma:

Általában igaz mert: a termelő vállalatok túlnyomó többsége külföldi tulajdonban van. A külföldi termelő vállalatok kevés kivételtől eltekintve, tervezési, fejlesztési munkát nem hoznak ide.

"A" multiknál, igazából nagyon kevés helyen van szükség a szó eredeti értelmében vett mérnökökre.

Ezért mondják sokszor a túlképzett dumát (persze sokszor csak ürügy). Valójában a legtöbbször csak egy képzett sz@rlapátolóra van szükség, aki megcsinálja szóról szóra amit a külföldi főnök mond.

Én vezetőként dolgozom (papíron), de párszor már megkaptam a (külföldi) főnökömtől hogy: "do not thinking too much"

Szóval a főnököd szarul beszél angolul...

Ha még csak ennyi baj lenne vele :-)

19 éve diplomáztam, k.va nagy szerencsém volt, mert abban az időben a diploma belépőkártya volt bárhová, a tudást meg ugye majd megszerzi a gyerek, mert amit tanult, azt még a szakmában is a hajára kenheti...

Azt látom, hogy ha ma kellene szakmát és iskolát választanom, inkább a kardomba dőlnék, hiszen 15-20-25 évvel ezelőtt atombiztosnak hitt szakmák sora teljes egészében eltűnt, vagy átalakult.

Az hogy felhígult a diplomás képzés, nem más mint párhuzam a '60-as évek munkás-értelmiségi harcával, azzal, hogy akinek érettségije van az káder lesz, akinek meg nincs, az melós.

Szar ügy, de amennyi rálátásom van, akár egy jósda segítségével is lehet jobb döntést hozni a jövőt illetően, mint ésszerű gondolkodással, hiszen ha valaki MOST elkezdi pl. az informatikai ágazatot kiismerni, nagy valószínűséggel mire végez, több éves lemaradásban lesz a tudása.

Anno és HT-1080-on kezdtem és talán ennek köszönhetem, hogy a munkahelyemen talpon maradhattam, bár a tudásom lemaradása észveszejtően nő (de ezt csak én tudom, mert érzem, a többiek mind hülyébbek:-))).

"Pampala 2008.10.01. 14:57:00
Jedil!

BMe,ME gépész-, villamos-, épitészmérnöki szak.
Ezekkel nem lehet nagyon mellényúlni."


Nagyapám mondta: legyél vasutas, vasút mindig lesz, biztos munkahely...

Apám mondta: legyél katonatiszt, katona mindig kell, a katonának mindig áll a zászló...

Én azt gondoltam, hogy bűnözés mindig lesz, tehát rendőrre is mindig szükség lesz...

Megjártam az összes felsoroltat, hadd ne mondjam, ma egyik sem tuti szakma... 'há 'mér pont egy villamos-gépészmérnök lenne kivétel??? Mert el tud helyezkedni lakatosként vagy villanyszerelőként???

Akkor már inkább kőműves... plázát mindig építenek:-)))

ÉN pl MEGTILTANÁM, hogy államilag finanszírozott képzést elvégző hallgató kimenjen külföldre dolgozni. Legyen egy 5 éves moratórium neki, hacsak nem valami tudományos terület az.

Kangörény: ez igaz. Én is írtam hirdetést informatikus rendszergazdai állásra (szokásos: windows, office, magic, oracle stb környezet, gyakorlat, hardver ismeretek stb), erre jelentkezett többek között egy kazánlakatos ember, aki nem ért ugyan ehhez, de nagyon lelkes és volna kedve megtanulni. Meg bolti eladó srác is. De ezeket ahogy jönnek, napi 1/2 óra (reggeli kávé) alatt ki lehet szórni. Az életrajzokat meg érdekes olvasni, minek adnám ezt az élményt fejvadászoknak?

ELÉG VICC az a magyar államnak, hogy kommunikációs meg művelődésszervező, most már andragógia szakosokból dunát lehet rekeszteni, sehova nem jó diplomák, ingyen kitanítja az állam őket, aztán lelépnek Angliába mosogatni meg bébiszitterkedni vele..

ürge vagyok: Cimborám Amerikában végzi az orvosi egyetemet, állami ösztöndíjjal (jó tanulmányi eredmény okán). Kérdeztem tőle, hogy jön-e utána haza. Nevetett, és mondta hogy nem lenne jó ötlet, mert az FBI rögtön megkeresné és visszavinné az Államokba, mert az állami pénzért cserébe jópár évet kell dolgoznia ott kint a finanszírozott szakmában. Tehát ez nem rossz ötlet, máshol már érvényben is van.

Azért ilyen silány a hazai oktatás, mert alig van olyan aki külföldre menne tanulni, aztán hazajönne aszerint tanítani és megosztani a tapasztalatokat.
Az elméleti oktatás tényleg fontos, de mint olyan nem létezik. Az elméleti tudáshoz is csak a gyakorlaton keresztül vezethet az út. Ezt amcsik már régen felismerték, MIT-n egy darab tételbizonyítás sincs az előadásokon/gyakorlatokon, hanem azt mondják, hogy akit érdekel az nézze meg a tankönyvben. Helyette viszont átadják a megfelelő szemléletet, ami a mély megértéshez vezet. Ha megvan a szemlélet akkor az összes tétel egyszerűvé és könnyen tanulhatóvá válik.
Mellesleg tényleg nem szabadna a szakmától független dolgokat tanítani, mert időt von el, és mert specializálódni kell. Ha fizetős lenne az oktatás (de jó lenne), akkor egyik egyetem sem merne tölteléktárgyakat betenni a tantervébe, mert senki sem fizetne pénzt a nem megfelelő szolgáltatásért.

..nincs itt semmi gond, hisz csak ketten jutnak diplomához....., a boldog, meg a boldogtalan....!!! a baj csak az, hogy ezt a sok semmitérő szarságot én fizetem !!!!!!!!

Jogi oktatáshoz: nem sok évtizedes, hanem csak öt évvel az egyetem befejezése után úgy gondolom, hogy nem tanultam sok felesleges dolgot (max. a jogtörténeteket). Jogászként szabályrendszereket kell használnom, és minél többet tanultam volna meg, annál könnyebb lenne az életem. A római jogot különösen sajnálom, hogy ellustálkodtam, most próbálom összeszedni azokat az alapokat.

Rengeteg fejlődő jogág van, képtelenség egyetemi szinten mindent oktatni: Ezért az alapoknál kell maradni, meg kell tanítani gondolkodni, tanulni és gyorsan átlátni egy-egy rendszert, párhuzamásságokat találni. Olyan tudást kap(hat)tam (volna) az egyetemen, amit az azt követő években csak rengeteg plusz munkával és olvasással lehet pótolni. Végignézve most az egyetem kínálatát, kétséges, hogy a hallgatók felfogják-e, hogy mennyi lehetőséget kapnak az alternatív órák és a spec. koll-ok keretében.

Az oktatáshoz csak annyit, hogy amíg ugyanannyi egységnyi munkával 10 év alatt egyetemi docens lehet valaki bruttó 320 ezer forintos fizetésért, vagy egy felkészült ügyvéd hatszámjegyű havi bevétellel, akkor csak a nagyon elkötelezettek választják az egyetemet, szerintem.

nem sok évtizedes tapaszalattal
bocs, kimaradt

Sajna a diplomák számát már nem lehet csökkenteni, mindenkinek van. ÁTvette az érettségitől a szerepet. Amit eddig érettségivel lehetett betölteni, azt ma valami ZSKF vagy GáborDénes diplomával.
(Eljön az idő, amikor a phd lesz az érettségi szintje :))

Ezentúl az számít majd, hogy hol végeztél és milyen szakon, nem pedig csak az, hogy van egy papírod.
A jelenlegi felállás sz@r, de legalább kiderül majd
a piacon, melyikek a jó iskolák.

Magasabb szinten pl az informatika önmagában meg nem áll,
keverni kell gazdasággal, pénzüggyel sőt, akár orvostudománnyal is. Ekkor bepattintasz még egy diplomát és kész.

A 320 ezer is hatszámjegyű! :D Ezt nem értem

Ez mind szép amit leírtok, de itthon, Magyarországon, szinte bármilyen diplomával próbáljáljatok meg elsőre - és röhej, de sokszor sokadjára is - úgy elhelyezkedni protekció nélkül!!!, hogy az normális hely (bérezés, körülmények, munka) legyen! Ez kérem a legdurvább része az itthoni munkakereséseknek.

sor2 hozzászólásában a 2. sorban lévő HR-es résszel pedig tökéletesen egyetértek.

lv
"felmentése van matematikából" Már ilyet is lehet? Anno csak testnevelésből volt rá lehetőség. :D

kamasuka 2008.10.01. 16:16:22

Attól függ milyen a diploma. Műszaki diplomával pl. nagyon is könnyű, és még válogathatsz is.
Egyébként az egyetemek/főiskolák felétől meg kéne vonni minden állami támogatást.

Ja és a nyuati oktatásban annyira specializáltak, hogy legtöbb helyen csak 4-5 órájuk van egy félévben, viszont ezek minden nap, vagy kétnaponta vannak és összesen kb. ugyanannyi időt tesznek ki mint nálunk.

Hazsika: jó, akkor 6 db nullával végződő fizetés... így jobb?

ZSKF, GDF :-D
jaja, ezek ám jók :)

melyek a szar diplomák? nevezzétek meg a konkrétan az egyetem , főiskolát és hozzá a szakot!

Anagramma tett némi ráutaló magatartást a megnevezésére :)

És ezekről honnan tudjátok h. szarok? Tapasztalat v. a Bors-ból értesültetek? Ez kb. olyan mint a Suzuki-t fikázni.

szar mert a suzuki tényleg szar. de occsó..

fffuuuu 2008.10.01. 16:41:09

Honnan tudod, hogy a friss kutyakakának nincs valami fincsi íze? De amúgy jó a hasonlatod.

A világ egyik legnagyobb szoftvergyártó cégénél dolgoztam sokáig. GDFes CV-k alapból kuka, ha levélen jött, akkor meg
'shift+del'. Nyilván a sok buta HR-es bedőlt az urban legendnek és ezért történt meg, hogy így bántak a képzett szakemberekkel...

ZSKF? Szerintem számos fórum szól a témáról már. Google.

Anagramma: én dolgoztam GDF-essel és volt hogy 1000x értelmesebb volt mint egy BME-s, de volt fordított példa is. Szerintem nem a diploma számít, hanem h. ki milyen elhívatott egy szakma iránt. Főleg IT területen. Hangsúlyozom h. én nem Mo-on végeztem.

Én meg kb. egy hónapja voltam a világ egyik legnagyobb szoftvergyártójánál interjún és röhögve jöttem el h. oda biztos nem megyek dolgozni.

Még annyi h. én egy olyan országban végeztem ahol az emberek többsége megengedhetné h. tanulás mellett ne dolgozzon, mégis sokan dolgoztak az egyetem mellett, mert azt hangsúlyozták h. ha kikerülnek onnan legyen vmi gyakorlatuk mert a diploma az csak egy papír ami megtanít gondolkodni, összefüggéseket látni és azt h. egy probléma megoldásának kb. hol nézz utána.

"Mi magyarok azt hittük, hogy mindenhez értünk. Az angol srácnak sokkal kevesebb műszaki problémára volt rálátása, de amit ismert azt olyan mélységben ismerte, hogy az itteni prof. is csak nézett nagyokat.
Specializálódott világban élünk, speciális ismeretekre van szükség, olyanra, amelyekre szüksége van a munkaerőpiacnak."

Azért a specializációnak is vannak határai. Az, hogy mélyen tud egyvalamt egy dolog. De, hogy azon kívűl már lövése sics semmihez az már azért vészes. És sajnos van ilyen. Én is BME-s voltam, áramlástechnikai gépészként végeztem.

fffuuuu 2008.10.01. 16:58:35

Kiragadsz egy-egy példát, ami nem tükrözi a nagy átlagot.
Így van, lehet találni innen is, onnan is.
Nézd meg a felvételi követelményeket a GDFen, nézd meg a BMEn. Nézd meg, hogy GDFen mire adnak felmentést (van egy mókus örsnél kapott plecsnid, a tantárgyak 99%-ra kapsz felmentést) és még lehetne sorolni. Ez nem jelenti azt, hogy a BMEről (a nagy számok törvénye alapján) nem kerül ki hülyegyerek, és uilyen okból kifolyólag jöhet a GDFről is normális szakember.


Az, hogy neked nem jött be egy multi, nincs összefüggésben a kiadott diplomák minőségével.

"Klesk 2008.10.01. 13:17:49"

Pontosan úgy van ahogy írod. Egyetem alatt néha azt éreztem, hogy lemaradok valamiről. Ez lehet, hogy így is volt, de ma nem kell szenvednem a munkahelyemen. Megy minden mint a karikacsapás.

"nem nagyon emlékszem felesleges tárgyra. Olyasmire igen, amit más tananyaggal kellett volna tanítani és olyanokra is, ahol a tanárt el kellett volna zavarni az egyetemről."

Így utlóag visszagondolva én is csak pár tárgyról mondanám azt, hogy nem volt értelme. Elérték velük azt, hogy legalább fogalmam van arról is amikor teljesen más szakterület beszél. A részlekből nem értek semmit, de hogy mit akarnak és miért az már igen.

A "felesleges tárgyak" témájához. Egyszerű eldönteni, mi a felesleges, ha szakterület nemzetközi, tehát a képzéssel a híres egyetemek is foglalkoznak (MIT, Harvard, Cambridge, etc.) Meg kell nézni a weben hogy ők mit tanítanak. Speciel én az ELTE prog-mat, újabban prog-inf szakot vetettem össze a Cambridge-i megfelelőjével és - láss csodát! - VALÓBAN van 3-4 tök felesleges és 5-6 szükséges (de hiányzó) tárgy az ELTE képzésében. Az oktatási dékánhelyettessel folytatott mélyinterjú pedig megerősített engem abban, amit azért sokan sejtenek: igen, vannak olyan tárgyak, melyek csak azért szerepelnek a tantervben, mert van hozzá tanár.

"Egy magyar (jó) műszaki diplomával és tudással tőlünk nyugatra, de akár keletre is hetek kérdése az elhelyezkedés."

Ez így igaz. A nyelvvizsgám még nincs meg, de 1 hét keresgetés (és nem keresés!!) után kaptam egy igen jól fizető állást kezdőként.

És bruttó 180-at kértem (és semmi mást) és erre ők ráreplikáztak, hogy asszongya bruttó 250 + bónusz + jutattások. Na ekkor láttam igazolva azt, hogy megérte tanulni. Azóta mióta felvettek (2,5 hónap) cirka 2-3 hetene hívnak fel vadidegen cégek, hogy lenne egy állás nekem. Persze én meg közlöm, hogy mi a helyzet. :)

"na akkor mondjatok egy értékes iskolát, értékes szakot, értékes diplomát. de most komolyan, mi a tuti befutó, ha piacképessé akarok válni?"

Gépészmérnök és ezen belül alkalmazott mechanika, áramlástan, kalorikus gépek, anyagtechnológia, polimertechnológia. Most ezek mennek nagyon. Az, hogy a Bsc/Msc mennyira rontja el a rendszert csak becsülni tudom. Nekem elsőévesként heti 8 matek és 2 közgázom volt. Most 4 matek és 4 közgáz... Bsc-n asszem van 3 félév matek. Nekem volt az első kettőben heti 8 és utána még heti 6 és 4. Én kevésnek találtam.

Eszembe jutott még egy sztori. ELTE prog-mat "assembly" tárgy, 2006 ősze (vagy tavasza?).

Én (óvatosan): Szóba fog kerülni a védett módú programozás? Esetleg az fejlettebb processzorok meóriakezelési modelljei?

Oktató (bizonytalanul): Hát ... gondolkodtunk róla. De túl nagy lenne a tananyag. Inkább a DOS rendszerhívásokkal foglalkozunk, meg a szegmens+offset memóriamodellel (tudjátok: max 1 mega)

Szóval ez a párbeszéd még 1996-ban is nagyon durva lett volna, de 2006-ban egyenesen gyalázatos.

Baromian nem értek egyet avval, hogy még jobban "specializálódni" kéne az egyetemi képzéseknek, meg főleg "piacképes ismereteket" kéne ezeknek adniuk, folyamatosan alkalmazkodva persze közben a "munkaerőpiaci igényekhez".

Szerintem baromian nem ez a feladata egy felsőoktatási intézménynek. Sokkal inkább az, hogy általános műveltséget adjon, hogy "beavasson" a kultúrába, hogy érettebb, körültekintőbb, figyelmesebb, alaposabb gondolkodásra szoktasson; ha úgy tetszik: előmozdítsa az intellektuális felnőtté válás folyamatát.

Nem is értem, hogyan gondoljátok ezt - tele van a világ körülöttünk gyermeteg és manipulálható emberekkel, akik kínjaikat főképp gyermetegségüknek, és (ebből fakadó) befolyásolhatóságuknak, éretlenségüknek köszönhetik.

Szerintem a lehető legrosszabb volna, ha ezt a folyamatot erősítenénk még tovább, csak azért, hogy mondjuk egy cégnek megspórolhassuk azt a pár tízezer forintot, amit az ott használt informatikai alkalmazások betanítása jelent az új munkaerőknek.

Sokakat felvesznek egyetemkre manapság, mindegy, ilyen a világ, végül is az senkinek nem válik kárára, ha tanul. Pénzbe kerül, ez igaz, de hát akkor már legalább valami olyasmit tanítsunk, aminek tényleg lehetne valami haszna az egész társadalom számára - ne már Oracle-t, vagy C++.

"ÉN pl MEGTILTANÁM, hogy államilag finanszírozott képzést elvégző hallgató kimenjen külföldre dolgozni. Legyen egy 5 éves moratórium neki, hacsak nem valami tudományos terület az."

Ez nagyon rossz ötlet. Tudtommal az EU-ban ott adózhatsz ahol akarsz nem? Legyen jó a magyar adórendszer és érje meg itthon leadózni a külföldi több pénzből. Nekem ne korlátozza senki a személyes szabadságomat, mert még orrbaverem. Vasfüggönyt esetleg nem akarsz?

"Ez mind szép amit leírtok, de itthon, Magyarországon, szinte bármilyen diplomával próbáljáljatok meg elsőre - és röhej, de sokszor sokadjára is - úgy elhelyezkedni protekció nélkül!!!, hogy az normális hely (bérezés, körülmények, munka) legyen! Ez kérem a legdurvább része az itthoni munkakereséseknek."

Nekem sikerült. Kezdőként jobb a bérem mint apámé 30 év után, pedig repülőgépeket szerel. Vicc ez az ország..

ingyen kitaníttatsz egy embert, az adófizetők pénzén, aki a hasznot majd másnak adja? nem gondolod, hogy itt zavar van? akit az állam ingyen tanít az adjon is vissza vmit belőle, az államnak.

az összes diplomámat költségtérítésen szereztem munka mellett. Az, hogy mennyi senkiházi ingyenélő tanul az állam pénzén lófasz szakokon, az meg a rendszer hibája.

Finanszírozás: A túlképzés jogászoknál már '97-ben közhely volt, közgázos szakmákban úgy 2000 környékétől kezdett telítődni a munkarőpiac (szigorúan a pályakezdőket értve), míg az infós szakma is csak azért nem érte el a kritikus mennyiséget, mert rengeteg jó magyar szakember ment inkább nyugatra, illetve egy csomó multi egyszerre jött be. A töltelékszakokról meg ne is beszéljünk..
Az állami támogatást igenis nagyon rugalmasan kellene a rendszerhez igazítani, de ez az állami szektort tekintve ki van zárva, és persze a jelenlegi rendszerben érdekeltek a legkisebb változást is azonnal kinyírnak.

Persze nem sajnálom a költségtérítéses szakokat senkitől, ha valakinek az a heppje, hogy OKJ-s vonatkerékpumpálást tanul (de csak ha fizeti). De állami pénzt szakképzés szintjén csak értékes diplomát adó képzésre szabadna költeni.

folytköv.

Kell-e közgázt tanulni egy mérnöknek:
szerintem _minden_választásra_jogosult_állampolgárnak tisztában kellene lennie egy sor olyan közgazdasági, jogi, politikai fogalommal, amit tapasztalataim szerint sok diplomás sem ért igazán, ha nem az adott szakon végzett. Ezt viszont a felsőoktatástól függetlenül kellene megtenni (pl. kötelező érettségi anyag jelleggel).

"Sok elméleti/felesleges tárgy" című panasz: szerintem kell. Nem azért mert konkrétan használni fogod, hanem mert megtanulsz új, adott esetben idegen dolgoka gyorasn, hatékonyan megtanulni. Megtanulsz problémát megoldani. Megtanulod, hogyan, hol érdemes megoldást keresni bizonyos jellegű problémákra. Megtanulsz együttműködni. Ezek olyan dolgok, amik fényévnyi előnyt jelentenek, ha a konkrét napi munkád megváltozik bármilyen okból. Én konkrétan az egyik diplomám (BME infó) által érintett konkrét anyag úgy 20-30 százalékát használom, de az ott felszedett képességeket 100%-ban, azok nélkül sehol nem lennék.

ha ki nem dobnak, írok még egy folytatást :-)

ha valakinek az a heppje, hogy OKJ-s vonatkerékpumpálást tanul (de csak ha fizeti). De állami pénzt szakképzés szintjén csak értékes diplomát adó képzésre szabadna költeni.


LOL Ezt azért ugye te sem gondolod komolyan? Egy okjs boltvezető maga fizesse a taníttatását amíg te évekkel hosszabban ez egyetemen tanulsz amivel te többet is fogsz keresni. Röhög a májam

Szerintem a szakmunkások is fizessék ki iskoláztatásuk költségét annak érdekében, hogy RemSajt megnyugodjon csak az ő "értékes" képzését támogatták :D

BSC-MSC történet (az egyik kedvenc gumicsontom):
A mérnökképzésben szerintem (valaki már előbb említette általánosságban) ideális esetben az elején elméleti megalapozás meg a világszemlélet kialakítása szükséges, a végén meg jöjjenek a specializált tudást adó tárgyak (felteszem, hogy ez más, rendszerszemléletet igénylő szakokon is így van, pl. közgáz bizonyos területein mindenképp).
Egyrész azért, mert ha az elején adod a spec tudást, a végére már elavult lesz, másrészt a gyakorlatot könnyebb megérteni egy jó elméleti rendszerbe foglalva. Ezt a BSC-MSC rendszer a feje tetejére állítja.

Én elkülöníteném a BSC-szintű képzéseket (perjoratív él nélkül szánom: ez a szellemi szakmunkásokat jelentené), és az MSC-t, ami pl. a klasszikus mérnöki szintet. Nem engednék közvetlen átjárást a kettő között, és ha valaki BCS után MSC-t akar, akkor az MSC-nek a szakirányos részét, az utsó két évet lehessen kiváltani vele, és ne az elméleti alapozást, ami a BSC szintből elvileg amúgy is nagyrészt hiányzik!


Bocs hogy hosszú voltam..

Hazsika: ha boltvezetőkből hiány van és szükség van a képzésre, azt igenis támogassa az állam, meg támogassa a szakmunkásképzést is mert ott komoly hiányok vannak. Hogy nem teszi, az a szakképzés szánalmas szinvonal alá való süllyesztésének következménye.

Kérdezem (nem tudom, de érdekel): egy boltvezetőnek felsőfokú képzettségre van szüksége?

Egyébként: én adóban kb. 3 év alatt kamatostul "visszafizettem" az államnak amibe a képzésem került, a másik diplomámat meg költségtérítéses verzióban szereztem (egyébként azért, mert a másoddiplomát nem lehetett államilag finanszírozottan megcsinálni, miközben síkhülyéket az állam pénzén képeztek). Emellett hadd ne lelkesedjek ha az adóforintokból kiképzett büfé-ruhatár szakosoknak utána további adóforintokból kell munkanélküli segélyt adni..

Egy okj középfokú elég egy boltvezetőnek. Erről beszélek, miért ne lehetne ezt állam által támogatni.

Tudjátok mit ne az államot hibáztassátok már ha ilyen felvilágosultak vagytok. Minden ember bizza meg legalább egy bölcsészakra stb jelentkező ismerősét hogy ne legyen büfászakos menjen el szakmunkásnak menjen mondjuk ácsnak erre van szüksége a Nemzetgazdaságnak.xd Vagy majd magyarázzátok el az elvont pl versirosgatós bölcsésznek, vagy a tanítóképzős diszkóspicsának, hogy inkább már egyből menjenek el a Mekibe dolgozni ne herdálják az állam pénzét homi értéktelen sulival.

Egyet nem láttok: ti és te RemSajt szerencsés vagy, hogy olyan érdekel amire most a gazdaságnak is szüksége van. De azt ne próbáljátok nekem megmagyarázni, hogy ha mondjuk valami kamuszak érdekelne akkor nem arra mennél el inkább egy téged nem érdeklő hiányszakma helyett.Nem mennél el egy olyanra amihez nincs is érzéked.

Amúgy meg nem tudom, hogy mennyit fizettél eddig.ha jól keresel, de 30 éves kor alatt vagy akkor erősen mínuszba lehetsz az állammal szemben fizetős szak ide vagy oda. Összköltésgre gondolok. De mindegy mert ezt úgysem lehet megállapítani a közös kassza miatt.

Amíg a középiskolában nem változik a tananyag, addig a felsőben sem fog... Miért kell pl. a történelemből az összes háborút végigvenni, római-görög népeket, hatóságaikat, életüket kivesézni? Amikor már javában 2000-et írunk... Fontosabb lenne pl. az 1900-as évek, főleg a háború utáni, mert ebből a legtöbb diáknak dunsztja sincs. Nálunk a a történelmet az érettségi idején az első világháború előtt 99 %-ban elvágták. A két VH-t a tanár lediktálta. 56'-ról minden évben az újságokból értesülök...
Szóval, hamarabb kellene összeülni, egyenlőre elég az ovoda után...

Lényegében mindent elmondtatok; én arra lennék kíváncsi mit gondoltok olyan szakokról, mint tibeti, mongol, szanszkrit, iranisztika, altajisztika, egyiptológia stb? (most lehet, hogy a BA-MA miatt nem így hívják őket, de vannak)

Nyugaton minden nagyobb egyetemen vannak ilyen képzések, és ha komolyan vesszük a kultúrát, nem lehet elintézni egy kézlegyintéssel, hogy ezek "minek, úgyis feleslegesek.". Szerintem lehetne 2-3 évente képzést indítani, megkövetelni magas szintű nyelvismeretet (angol, német, francia), és akkor a tudományos utánpótlás biztosítva lenne.

A filozófia képzés is ott túlzás, hogy egy csomó főiskola akkreditálta a szabad bölcsészet nevű képződményt, pedig elég lenne pár tudományegyetemen filozófiát okatani a fenti feltételekkel.

Semmi baj nincs ezekkel a szakokkal sem, hiszen van rá igény. Igen, ha ez az igény évente 2 vagy 5 évente 5, akkor azt kell teljesíteni. De lássuk be, hogy annak a mai világban péládul vajmi kevés értelme van, hogy a tanítóképzők továbbra is ontják magukból azokat, akiknek esélyük sincs elhelyezkedni. Ráadásul például ezek a szakok, amit azért végeznek, hogy elmondhassák: van diplomám.
Szóval igenis meg kellene nézni, hogy adott szakon végzőkből egy év múlvá mennyi dolgozik szakirányon, ahol kellett a diploma. Msot igencsak sírnánk az eredménytől.

Külön öröm tudni, hogy az írást nagyon sokan egyetemi hálózatokból olvasták/olvassák el :)

hát nem tudom, volt szerencsém 2 év hebraisztika szakhoz. megnézem, ha valaki csak azért választja ezt, hogy "legyen diplomája"...