Formális logika

2007.11.15. 16:13

 

Régen volt már logikai feladat, nézzük egyik kedvencemet, ami nagyon jó iskolapéldája a formális logika erejének, illetve jól mutatja, mennyire vagyunk képesek tisztán formális logikai feladatokat megoldani. A példát megtaláljuk Mérő László egyik könyvében is, eredetileg két angol kutató P.C.Wason és P.NJohnson-Laird, aki megalkotta és sussexi pszichológus hallgatókkal mérték fel az eredményt. Ez utóbbi azért lényeges, mert ők ugyan teljesen értelmes embereket voltak, de nyilvánvaló, hogy a formális logika nem az erősségük. Lássuk akkor a példát, és a megoldás megtekintése előtt próbáljuk meg magunk megkeresni a lehetséges választ, méghozzá igyekezzünk rövid idő alatt megoldani a feladatot.

Négy kártya van előttünk az asztalon. Egyik oldalukon szám, a másikon betű. A kártyák felénk néző oldalain a követkőket látjuk

 

 

 

 

 

  

(Tehát egyik hátoldalán E, a másikon K...) Azt tudjuk, hogy vannak érvényes és érvénytelen kártyák. A melyik kártyán mássalhangzó van, eleve érvényes, de amelyiken magánhangzó, az csak akkor érvényes, ha a másik oldalán páros szám van. A feladat: döntsük el, hogy a négy kártya közül mindegyik érvényes-e. Természetesen a cél, hogy minél kevesebb kártyát fordítsunk meg. A kérdés nem csalás, de meglehetősen fogós a helyes válasz.

Nézzük a hallgatók eredményeit: 4%-uk találta meg a helyes megoldást, 17%-uk nem jutott megoldásra, a maradék 79% 46/33 arányban kétféle helytelen választ adott. Ezek után mi se keseredjünk el, ha nem találjuk meg elsőre a megoldást, sőt nem is gazán értjük. Nézzük a megoldási arányokat. 46% az, aki az E és 4 kártyákat fordította meg, 33% csak az E jelűt, és az a bizonyos 4% az E és 7 kártyákat fordította meg. Ha nem értjük a megoldást gondoljuk újra végig mi az eredeti feladat: mindegyik kártya érvényes-e ?

Miért nehéz ez a feladat ? Mert nem tudjuk kötni semmihez. A formális logikában jártas programozó matematikusoknak is mindössze fele adott 1-2 percen belül helyes választ. Úgy tűnik a következtetési formák még ebben az egyszerű esetben sem voltak egyértelműek. Ami egyértelművé vált ebből a feladatból, hogy azokban a feladatokban, amit nem tudunk a valósághoz kötni, könnyen kudarcot vallhatunk. Másrészt viszont a jó logikai feladat azt valósítja meg, mint korábban írtam, hogy annyira a valóságos sémáinkhoz köti a feladat pilléreit, hogy pontosan ezért nem találjuk meg a helyes megoldást. Később a tudósok megvizsgálták, hogy a fenti feladatot valamilyen gyakorlati példába beültetve, pl. banki csekkekről kell eldönteni, hogy jók és érvényesek-e, az emberek többsége gyorsan megtalálja a választ, pedig a feladat a formális logikai szintjén teljesen egy és ugyanaz volt. Érdekes, hogy gyakorlati példában az emberek a választ magától értetődőnek találják. Pedig a példák logikailag izomorfak. Hogy megértsük ennek a jelentőségét, ez olyan, mint ha a háromszöget a négyszögtől nem tudnánk megkülönböztetni, csak ha színes, mert még soha nem láttunk fehér alakzatokat. Később szinte sport lett a logikailag izomorf példák készítéséből, és olyan feladat párokat is készítettek, ahol 10-12 szeres időeltérés mutatkozott a két teljesen egyforma feladat megoldása között. Megmutatta ez az emberi gondolkodás egyik nagy csapdáját: az olyan életszituációkat és feladatokat is, amelyek teljesen logikusak volnának, nem a formális logika szabálya szerint oldjuk meg, hanem meglévő módszereinkben kutakodunk. A fenti példa ismét igazolja: legnehezebb logikai feladat mindig a bennünk lévő kész megoldási menetre épít, és nem hagyja, hogy gondolkozzunk. Amikor sikerül kilépni ebből, sokkal könnyebben találjuk meg, vagy egyáltalán meg fogjuk találni a megoldást. És persze nincs ez máshogy az életben sem. A legtöbb szituáció formális logikára egyszerűsíthető lenne, még az érzelmek és egyéniségek figyelembevételével is. Lenne, de ez az ahol nagyon sokszor kudarcot vallunk  :)

Szerző: movhu

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mover.blog.hu/api/trackback/id/tr78230140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hartmann 2008.03.21. 15:26:46

Szia!

Bocs hogy egy ilyen régi posthoz szólok hozzá, de van egy kis elírás a szövegben :)
a megoldás résznél :)
csak az a gond, hogy a 4%nál is azt irtad, hogy E+4 meg a 46%nál is :)

Ha valaki nem tudná megoldani, ezzel csak megkavarodik :)

Hartmann

UI: másfél-két perc az jó idő? :P

movhu 2008.03.21. 16:05:02

Javítom, természetesen a jó megoldás az E és 7