Ma, ugyan fájó lábbal, de még is összejött az Alcsúti Arborétumba történő kirándulás, és az idő is szép napos volt. Útközben megmutattam a fiamnak a biatorbágyi viaduktot, amit Matuska Szilveszter 1931 szeptember 13-ra virradó éjszaka 0 óra 20 perckor levegőbe röpített, amikor odaért a Bécsbe tartó nemzetközi gyors, ezzel 22 ember halálát okozva, és további 17 személy súlyos sérülését. Az emléküket mai napig emléktábla őrzi. Bár akkoriban Matuska megpróbálta a tettet a kommunistáknak tulajdonítani, csupán az ő őrült ötlete volt, és mint később kiderült, nem is az első ilyen tette volt.

Az arborétum  a 811-es úton, az Alcsútdobozt Székesfehérvárral összekötő út mentén helyezkedik el. A belépőárak kedvezőek, ráadásul a pénztár amolyan becsületkassza szerűen működik az ellenőrzés nem létezik, mi azért precízen belépőt váltottunk barátainkkal.

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A park továbbra is azt az élményt nyújtja, amit korábban. Az év tetszőleges szakába gyönyörű, többórás élményt nyújt, mindig valami újdonsággal. Ez ebben az évben a leveli béka mellett a jégmadarak vadászata volt. A víz fölött repkedve e csodálatos színű madarak nagyon szép akrobatikus mutatványokat kiviteleznek. Tudni kell, hogy a szemük természetes polárszűrőt tartalmaz, aminek köszönhetően a szemük nem látja a vízen a tükröződést, kizárólag a víz alatt mozgó táplálékot. A színek és illatok csodálatos kavalkádja, a tiszta levegő olyan élmény, amit mindenkinek szeretnénk megmutatni. A kis patak, a tó, a kacsák a tavon, és minden, olyan ősi meséket mond el, melyek továbbra is elvarázsolják a látogatót.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézzük a park történetét címszavakban: József Antal János főherceg, II. Lipót magyar király kilencedik gyermekeként született. Már gyermekkorában igen nagy érdeklődést mutatott a kertészet iránt. Tudására jellemző, hogy hatezernél több növényt felismert, és a latin nevüket is tudta.  A park építése 1825-ben kezdődött meg a nádor segítségével. Ez az úgynevezett platánkor ideje volt. Megfigyelhetjük ezt egy gyönyörű platánsoron is, ha Etyek felöl közelítjük meg az arborétumot . A keleti platán tarkalevelű változatát maga József nádor hozta Olaszországból, és ültette el Margit-szigeti kertjébe 1828-ban. Az alcsúti példányok valószínűleg egyidősek ezzel. Akkor még ritkaságnak számító növények is kerültek ide, mint pl. tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, törökmogyoró, vérbükk, lepényfa. "Töltelékfának" azonban sok hazai fafajt is betelepítettek. Ebben az időszakban (1819 és 1827 között), itt épült fel az egyik legszebb klasszicista vidéki kastélyunk, amelynek tervezője Pollack Mihály volt. József nádor 1847-es halálával le is zárult a kert első korszaka. Ezután a nádor nyolcadszülött fia, József Károly Lajos főherceg vette birtokba a területet. Nagy szenvedéllyel gondozta az arborétumot. 1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján elkészült a pálmaház, amelyben trópusi, és szubtrópusi növények kaptak helyet. 1876-ban vízvezetéket építettek ki, a közelben található artézi vizeket kiaknázva. Kibővítették a tavat is, és elkészültek a kőhidak. 1880-tól Zednik Pál lett az arborétum főkertésze Alcsúton, aki különféle fenyőket telepített a területre. A kastély építési munkálatai is tovább folytatódtak. 1845-ben Vajda János is az uradalom alkalmazottja volt.  1882-83-ban állatkert, medveház is épült. Jókai leírása szerint barnamedve, saskeselyű is élt ott. Megépült a lovarda is. A főherceg 1905-ös halála után az első fiúgyermeke, József Ágost örökölte az arborétumot, aki sajnos nem igazán törődött az örökségével. Korabeli útikönyv szerint ebben az időben a park igen elhanyagolt állapotban volt. 1941-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács védetté nyilvánította. 1976-77-ig folyamatos leromlás volt tapasztalható, a szovjet hadsereg itt állomásozott, a helyi lakosság pedig széthordta az építőköveket, a kápolna födéme is beomlott. De szerencsére a növényzet pótlása folyamatosan történt. Jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a védett terület kezelője.

Ha erre jársz, márpedig járj erre, ne hagyd ki ezt a nagyszerű élményt. Ezek után az mondhatod, amit a fiam: köszönöm, hogy elhoztál ide. J

A bejegyzés trackback címe:

https://mover.blog.hu/api/trackback/id/tr46216417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.